Ukrajna kedvéért borítaná fel Brüsszel az európai szabályokat
Miközben Ukrajna és Moldova egyre sürgetőbben követelné a gyors csatlakozást, addig Albánia és Szerbia inkább egy rugalmasabb, együttműködésre épülő megközelítést támogat.
Európai Bizottság részéről Brüsszelben új szintre lépett a politikai nyomásgyakorlás: a testület nyíltan jelezte, hogy a jelenlegi uniós szabályok akadályozzák az általuk kívánt bővítési ütemet, ezért magát az intézményrendszert is átalakítanák. A cél egyértelműen Ukrajna gyorsított felvétele, még akkor is, ha ez a jogállamisági elvek és a tagállami szuverenitás háttérbe szorításával járna.
Marta Kos bővítési biztos a Versenyképes Európa Csúcstalálkozón arról beszélt, hogy a jelenlegi keretek között nem haladható előre a folyamat, ezért szabálymódosításokra van szükség. Felszólította a tagállamokat is, hogy dolgozzanak ki saját javaslatokat, miután a Bizottság korábbi, radikális egyszerűsítést célzó terveit több főváros is elutasította.
A vita középpontjában az úgynevezett „fordított bővítés” áll, amelyet Ursula von der Leyen és köre támogat. Ez a modell gyakorlatilag felülírná a csatlakozási folyamat eddigi logikáját: a tagjelöltek – elsősorban Ukrajna – már a kulcsfontosságú reformok teljesítése előtt hozzáférést kapnának az uniós belső piachoz és forrásokhoz.
Brüsszel szerint a legnagyobb akadályt Orbán Viktor és a magyar álláspont jelenti, mivel Magyarország következetesen ragaszkodik a szabályok betartásához. Budapest álláspontja szerint Ukrajna jelenlegi helyzetében történő felvétele súlyos gazdasági és biztonsági kockázatokat hordozna az egész közösség számára.
A háttérben ugyanakkor több tagállam is fenntartásokkal kezeli a brüsszeli terveket. Bár a nyilvánosságban gyakran Magyarország jelenik meg fő akadályként, diplomáciai források szerint a többség inkább óvatos, és nem támogatja a szabályok felgyorsított vagy megkerült alkalmazását. Marta Kos maga is elismerte, hogy a „fordított bővítés” sokak szerint túl radikális lépés lenne, és akár az uniós döntéshozatal működését is veszélyeztetheti.
A balkáni országok részéről Edi Rama és Alekszandar Vučić egy úgynevezett „kétsebességes” megközelítést vetettek fel: gazdasági integrációt politikai döntéshozatali jogok nélkül. Ezzel szemben Ukrajna és Moldova teljes jogú tagságot szeretne, azonnali beleszólással az uniós döntésekbe.
A realitások azonban Brüsszelben is érezhetők. Marta Kos elismerte, hogy Ukrajna 2027-es csatlakozása jelenleg nem reális. Míg például Izland esetében a magas fokú integráció miatt gyorsabb folyamat elképzelhető, Ukrajna esetében a háborús helyzet, valamint a gazdasági és jogi reformok hiánya komoly akadályt jelent.
Mindez azt mutatja, hogy a vita nem csupán a bővítésről szól, hanem arról is, hogy az Európai Unió mennyire hajlandó a saját szabályait politikai célok érdekében átalakítani, és ez milyen hatással lehet a közösség hosszú távú stabilitására.
Mandiner nyomán
Follow @jobboldalihirek