Jogász szedte darabjaira Magyar Péter sógorának javaslatát
Alig pár nappal azután, hogy a miniszterelnök sógora benyújtotta az Alaptörvény 16. módosítását, Tényi István közérdekű bejelentést tett. A jogász Magyar Péternek címzett dokumentumban jelzi, hogy Melléthei-Barna Márton javaslata komoly alkotmányjogi aggályokat vet fel, és rámutat a javaslat potenciális jogállamiságot érintő veszélyeire – mutatott rá a Tűzfalcsoport.
A Tűzfalcsoport birtokába került Tényi István közérdekű bejelentése, amely rávilágít a Tisza párti javaslat alkotmányjogi problémáira.
Magyar Péter eltüntetné fő riválisát
A 2026. május 20-án benyújtott indítvány szerint a miniszterelnök mandátuma összesen nyolc évre lenne korlátozva. A javaslat indoklása szerint ez a „jogállam helyreállítását” és a közhatalom időbeli korlátozását szolgálná. A tervezet 2026. május 27-én kerülne az Országgyűlés napirendjére.
A módosítás egyértelműen Orbán Viktor több mint két évtizedes miniszterelnöki pályafutására (1998–2002, valamint 2010-2026) utal, aki a javaslat elfogadása esetén automatikusan kizárásra kerülne a jövőbeli indulásból.
Tényi István szerint alkotmányellenes a javaslat
Tényi István több alapvető jogállami elvre hivatkozik.
1.A „láthatatlan alkotmány” és a megváltoztathatatlan alapelvek
Tényi Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnökének álláspontjára hivatkozik, miszerint egy alkotmány nem csupán a szövegben foglalt szabályok halmaza, hanem mögötte áll egy koherens érték- és jogrendszer.
2. Jogbiztonság és visszamenőlegesség tilalma
A javaslat visszamenőleges hatállyal számolná a mandátumokat 1990-től. Ez sérti a jogbiztonság alapelvét, amelyet az Alkotmánybíróság számos döntésében kiemelt. A jogszabály nem lehet „személyre szabott”, mert ez ellentétes a jogegyenlőség elvével.
3. Jogállamiság és demokrácia
Tényi szerint a javaslat nem általános, elvont szabályt alkot, hanem egy konkrét politikai cél ellen irányul. Ez alááshatja azt a jogállami narratívát, amelyet a jelenlegi kormányzat is hangoztat.
A dokumentum több Alkotmánybírósági Határozatra és nemzetközi jogi szempontokra hivatkozik:
- A jogállamiság és a jogbiztonság egymástól elválaszthatatlan.
- Az Alaptörvény módosítása nem lehet önkényes, különösen nem irányulhat egy konkrét személy kizárására.
- Az Európai Unió joggyakorlata és a nemzetközi normák is érzékenyen kezelik a visszamenőleges hatályú, személyre szabott szabályozásokat.
Tényi István arra kéri a Kormányt, hogy ne támogassa a javaslatot, és az Alkotmánybírósághoz forduljon a 24. cikk (2) bekezdése alapján.
A helyzet különösen kényes Magyar Péter számára
A Tisza Párt korábban éppen a „hatalomkoncentráció” és a „végtelen mandátum” ellen kampányolt. Most saját eszközeivel szembesül: egy olyan módosítást támogatnak, amely pontosan azt a módszert alkalmazza, amit korábban az előző kormányzás tekintetében sokszor kritizáltak – azaz a jog eszközeivel történő politikai retorziót.
A politikai csapda ugyanakkor készen van: ha Magyar Péter támogatja a javaslatot, saját „jogállam-helyreállítási” ígéretét ássa alá. Ha ellenzi, akkor pedig „Orbán védelmezőjeként” jelenhet meg a nyilvánosság előtt.
Demokrata
Follow @jobboldalihirek