Kimondta a jogtudós: alkotmányellenes az Orbán Viktor ellen benyújtott módosítás
Hack Péter szerint hiába sért alkotmányos elveket, az Alkotmánybíróságnak nincs eszköze, hogy megakadályozza, hogy bekerüljön az Alaptörvénybe az új rendelkezés.
Hack Péter jogtudós szerint sérti az Alaptörvényt az a javaslat, amely megakadályozná, hogy Orbán Viktor valaha is újra Magyarország miniszterelnöke lehessen.
Ez egy visszaható hatályú, kifejezetten személyre szabott jogalkotás, amely ütközik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, hiszen az Alaptörvény deklarálja, hogy Magyarország demokratikus jogállam”
– mondta Hack Péter az InfoRádióban. Szerinte alapvetően problémás, ha az alkotmányozó többség a saját pillanatnyi politikai érdekei alapján döntheti el, hogy ki indulhat egyáltalán a választásokon politikai ellenfélként.
Nyugat-Európában nem ismernek ilyen korlátozásokat a miniszterelnöki pozícióra.
Helmut Kohl és Angela Merkel több mint tizenöt évig, Margaret Thatcher tizenegy évig, Mark Rutte pedig tizennégy évig volt kormányfő hazájában – ezekben az országokban éppen ezért nem alkalmazzák ezt a megoldást.
Ráadásul a kétharmados többség bármikor bővítheti a kizárási köröket. Így a választások közeledtével könnyen előfordulhat, hogy az éppen aktuális legveszélyesebb kihívót is kizárják
– például azzal, hogy nem lehet miniszterelnök az, aki állami vállalatot vezetett, vagy aki nem töltött folyamatosan huszonöt évet Magyarországon.
Ez szerinte önkényes, politikai ellenfelek kiszorítására alkalmas eszköz.
A javaslat nemcsak Orbán Viktor jogait korlátozza, hanem a választópolgárokéit is – mutatott rá a jogtudós.
Ha a választók többsége mégis azt szeretné, hogy Orbán legyen a miniszterelnök, akkor ezt a jogát nem szabad elvenni tőlük.
Emellett egy ilyen szabály számonkérhetetlenné tenné a leköszönő miniszterelnököt. A demokratikus elszámoltatás ugyanis a választásokon történik. Ha egy aktív kormányfő már tudja, hogy semmiképpen sem választható újra, akkor a teljesítménye várhatóan romlani fog, mert nem kell tartania a választók ítéletétől. Éppen ezért nem szoktak ilyen korlátozást bevezetni a parlamenti rendszerű demokráciákban.
Hack Péter szerint a mandátumkorlátozás indokolt lehet egyes esetekben:
- például a nép által közvetlenül választott köztársasági elnököknél (akiket a parlament nem tud leváltani),
- vagy független tisztségviselőknél, mint az alkotmánybírók és a legfelsőbb bíróság elnöke.
Náluk az a cél, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a többségnek, és ne hozzanak döntéseket az újraválasztás reményében. A visszaható hatály tilalma nem pusztán jogászi kényeskedés:
ez a jogbiztonság és a jogállamiság alapvető eleme.
Ha ebben a körben lehetővé válik a visszaható szabályozás, akkor lényegesen sérül a jogállam – hangsúlyozta. Arra a kérdésre, hogy az Alkotmánybíróság elé kerülve elbukhat-e a módosítás, Hack Péter azt válaszolta:
a testület korábbi döntése alapján valószínűleg nem.
Az Alkotmánybíróság ugyanis csak az alaptörvény-módosítás elfogadásának eljárási szabályszerűségét vizsgálja, a tartalmát nem.
Vannak alkotmányjogászok, akik szerint ez hibás gyakorlat, mert így ellentmondásos rendelkezések kerülhetnek az Alaptörvénybe (például a jogállamiságot hirdető B) cikk és az azt aláásó új szabályok). Mások viszont azt mondják, hogy ha az Alkotmánybíróság tartalmilag is felülvizsgálhatná a módosításokat, akkor lényegében maga válna alkotmányozó hatalommá.
Ezért valószínűleg nem fog az Alkotmánybíróság szűrőjén megakadni a javaslat, mert a testület eddig következetesen elzárkózott a tartalmi vizsgálattól, és nem lenne szerencsés, ha most hirtelen megváltoztatná ezt a hozzáállást” – zárta gondolatait Hack Péter.
Forrás: Mandiner