Újabb éles ellentét a Tiszán belül, ezúttal a Mollal kapcsolatban
Szembeötlő a véleménykülönbség a Tisza Párt második legerősebb embere, valamint a gazdasági és energetikai miniszter között arról, mi is lehet a Mol sorsa a következő időszakban. Míg korábban Tarr Zoltán rendszerszintű átalakításról beszélt, Kapitány István hagyná az egyik legerősebb hazai vállalatot a maga útján tovább haladni.
A magyar energiastratégia egyik kulcskérdése a Mol-csoport jövője, amelyről élesen nyilatkozott Tarr Zoltán március közepén. A Tisza alelnöke, európai parlamenti delegációjának vezetője és immár kulturális miniszter a Politicónak azt mondta, hogy a párt a magyar energiavállalat tulajdonosi és irányítási struktúráját át kívánja alakítani, és e célból már külön munkacsoportot is felállított, amelyről azonban részleteket nem tudni. A brüsszeli lapnak Tarr annyit árult még el röviden, hogy az elképzelés szerint olyan piaci szakembereket vonnának be a stratégiai vállalatok, így a Mol igazgatótanácsába, akik nem rendelkeznek kormányzati múlttal, amitől a cégek hatékonyságának növekedését várják. Ezzel kapcsolatban elsősorban az a fenntartás merült fel, hogy az ilyen vállalatvezetők nem ismerik az állami energiapolitika és az ellátásbiztonság speciális logikáját, ami rendszerszintű nehézségeket okozhat a működésben.
A szakminiszter ezt másként gondolja
Ehhez képest Kapitány István a gazdasági és energetikai bizottság előtt hétfőn máshogyan fogalmazott. Arról beszélt, szerinte nem az állam feladata, hogy a Mol tevékenységét bármilyen szinten is befolyás alá vonja, minden döntés a tulajdonosoké és részvényeseké. Ezen a ponton meg kell jegyezni, hogy a tulajdonosi szerkezet érdemi átrendezéséhez kétharmados országgyűlési többség szükséges, amit most a Tisza megszerzett. Kapitány azt is elmondta, hogy a magyar olajtársaságot jelentős, jól működő regionális energiavállalatnak tartja, és a kormány célja, hogy ez így is maradjon. A miniszter megjegyezte azt is, hogy véleménye szerint hatékony együttműködés várható. Ez az állásfoglalás egybecseng korábbi nyilatkozatával, amelyben a szabad piac működését méltatta – igaz, az árrésstopok kapcsán –, ugyanakkor élesen ellentmond Tarr Zoltán Mol-átalakításos kinyilatkoztatásának.
Mégsem száműzik az orosz olajat?
Az orosz energiahordozókról való leválás kérdése kapcsán is láthatók kisebb ellentmondások Kapitány kijelentései, a Tisza programja és a brüsszeli elvárás között. A párt programjában az szerepel, hogy 2035-ig megszüntetnék az orosz energiafüggőséget. Ennél jóval szigorúbb az Európai Bizottság által jóváhagyott követelmény, amely az orosz irányból érkező beszerzéseket 2027-től tiltja a tagállamoknak, igaz, akár az új kormány is kialkudhat némi türelmi időt vagy mentességet. Kapitány István a parlamenti bizottság előtt azt mondta, hogy fontosnak tartja a magyar energiaellátás diverzifikálását, mindig a legolcsóbb, a legmegbízhatóbb és a legfenntarthatóbb forrást kell választani. „Nem volt sikeres megoldás, hogy 65 százalékról 90 százalékra ment az orosz olaj aránya 2022 és 2025 között. Ez nem azt jelenti, hogy Magyarország a több lábon álló, praktikus megoldást választotta volna.” Ugyanakkor korábbi kormányzati állítások szerint a legolcsóbb, legmegbízhatóbb és legfenntarthatóbb forrás az orosz import volt, ezért is alakulhatott ki a frissen kinevezett miniszter által említett 90 százalékos behozatali arány.
Forrás: Magyar Nemzet – Demokrata
Follow @jobboldalihirek