Az Európai Unió úgy veszi az orosz gázt, mintha nem lenne holnap
Hiába vannak érvényben az Oroszország elleni szankciók, az Európai Unió továbbra is jelentős mennyiségű orosz cseppfolyósított földgázt vásárol. Az Eurostat és az Urgewald szervezet friss adatai szerint 2026 első három hónapjában az EU csaknem 3 milliárd eurót fizetett az orosz LNG-szállítmányokért, miközben a Jamal LNG-projektből induló rakományok 97 százaléka európai kikötőkben kötött ki. Az elemzés arra is rámutat, hogy az orosz gáz iránti kereslet 2023 óta ismét növekvő pályára állt, a márciusi hormuzi fejlemények pedig tovább növelték Moszkva energiabevételeit.
Az Eurostat statisztikái alapján 2026 első negyedévében az Európai Unió kőolajimportja lényegében változatlan maradt a 2025-ös havi átlaghoz képest. Az import értéke 0,8 százalékkal nőtt, miközben a behozott mennyiség 0,6 százalékkal mérséklődött. A cseppfolyósított földgáz esetében ugyanakkor az import értéke 8 százalékkal csökkent, miközben a volumen 2,9 százalékkal emelkedett. A vezetékes földgáz behozatala ezzel szemben mind értékben, mind mennyiségben visszaesett: előbbi 12,7, utóbbi 4 százalékkal.
Az energiahordozók legfontosabb beszállítói továbbra is az Egyesült Államok és Norvégia. A kőolajimportban az Egyesült Államok 17,8 százalékos, Norvégia 16,6 százalékos, Kazahsztán pedig 9,6 százalékos részesedést ért el.
A cseppfolyósított földgáz több mint fele – 57,4 százaléka – az Egyesült Államokból érkezett, míg Oroszország 17,3 százalékos, Katar pedig 6,6 százalékos arányt képviselt. A vezetékes földgáz esetében Norvégia volt a legnagyobb szállító 54,4 százalékos részesedéssel, ezt Algéria 18,5, Oroszország pedig 9,8 százalékkal követte.
Az Urgewald szervezet Kpler-adatokon alapuló elemzése szerint az Európai Unió 2026 első negyedévében összesen 69 LNG-szállítmányt vásárolt az orosz Jamal-projektből. Ezek becsült értéke elérte a 2,88 milliárd eurót. Az összeg növekedéséhez hozzájárult a márciusban kialakult energiapiaci helyzet is, amikor az iráni konfliktus nyomán megugrottak a földgázárak, így Oroszország magasabb bevételre tett szert ugyanazon exportmennyiség mellett.
Az adatok szerint a Jamal-projektből induló LNG-rakományok 97 százaléka az Európai Unióba érkezett. Kína januárban ugyan még két szállítmányt átvett, februárban és márciusban azonban már egyetlen rakományt sem vásárolt ebből a projektből.
A második negyedéves statisztikákra várhatóan jelentős hatással lesznek a március 4-i események is. Irán lezárta a Hormuzi-szorost, ami érdemben megemelte a világpiaci gázárakat, emellett rakétatalálat érte a katari Ras Laffan LNG-komplexumot is. A támadás következtében az ország exportkapacitásának mintegy 17 százaléka ideiglenesen kiesett, ennek pótlása pedig várhatóan több hetet vesz igénybe, így hatása főként a második negyedéves adatokban jelenhet meg.
A kőolajpiacon szintén átrendeződés figyelhető meg. Kazahsztán részesedése több mint 3 százalékponttal csökkent, miközben az Egyesült Államok és Norvégia egyaránt több mint 2 százalékponttal tudta növelni piaci jelenlétét.
Mindezek ellenére az orosz földgáz iránti európai kereslet nem mutat érdemi visszaesést. A 2023-ban megindult növekedés 2026-ban is folytatódott. Januárban 25 LNG-szállítmány, összesen 1,69 millió tonna földgáz érkezett az Európai Unióba mintegy 811 millió euró értékben.
Februárban 21 szállítmány, 1,54 millió tonna LNG érkezett, hozzávetőleg 741 millió euró értékben. Márciusban ismét 25 rakomány futott be az európai kikötőkbe, ezek ellenértéke azonban a magasabb világpiaci árak miatt már 1,33 milliárd euróra emelkedett.
Az adatok alapján Oroszország továbbra is jelentős szereplője az európai gázpiacnak. Bár az export útvonalai és az értékesítés szerkezete az elmúlt években változott, az orosz LNG európai importja továbbra is számottevő, és volumene nem mutat jelentős visszaesést a háború előtti időszakhoz képest.
Index nyomán