Kun Béla sorsára juthat Magyar Péter, ha ránk szabadítja a brüsszeli migránspaktumot
A brüsszeli bürokraták és a hazai globalista erők gőzerővel dolgoznak azon, hogy ránk kényszerítsék a kötelező migrációs paktumot, amely végzetes csapást mérhet Magyarország szuverenitására, biztonságára és nemzeti önazonosságára.
Pilhál Tamás legfrissebb elemzésében lerántja a leplet Magyar Péter és Ursula von der Leyen brüsszeli háttéralkujáról, és feketén-fehéren bemutatja a gyöngyöző homlokú Tisza-vezér kétszínű kampányhazugságait. Vajon valóban a nemzet végjátékának kezdete előtt állunk, vagy a józanul gondolkodó magyarok elkergetik a behódolókat, mielőtt hazánkból is migránsországgá váló nyugati zárvány lesz? Alább változtatás nélkül közöljük a Magyar Nemzetben megjelent, húsbavágóan őszinte és figyelmeztető írást.
***
Magyar Péterrel együtt nyakunkon a migránspaktum – ez már a vég kezdete
Harag és indulat nélkül írom: ha ide bárhonnan, bármilyen migránst ránk ereszt, Magyar Péter rémuralmának gyorsabban vége lesz, mint Kun Béláénak. Ég a ház. Tudja ezt Magyar Péter is. Hogyne tudná: ő gyújtotta fel. Pénteken életbe lép a migrációs paktum, és ha hihetünk Ursula von der Leyennek (ugyan, miért ne hinnénk?), akkor az új magyar kormányfő seperc alatt kapitulált neki ez ügyben (is). – A migrációs paktummal kapcsolatban szorosan együtt fogunk működni a magyar hatóságokkal a migráció és a paktum végrehajtása terén – közölte a kanárit épp lenyelő macska vigyorával Ursula. Tiszta beszéd. Magyar Péter végrehajtja azt, amit elődje megtagadott.
Eközben a szomszéd mikrofon mögött feszengő Tisza-vezér a gyöngyöző homlokát törölgette. A hónapok óta ismételgetett dajkameséjét, miszerint dehogy enged be ide migránsokat, kikéri magának még a föltételezést is, azt az Európai Bizottság elnöke pár másodperc alatt porrá zúzta. Nem csoda, hogy Pétert kiverte a víz.
Amennyiben Von der Leyen igazat szólt, és Magyar Péter tényleg behódolt neki, s végre kívánja hajtani ezt a förmedvényt, az legalább két dolgot jelent. Egy: Magyarország belátható időn belül megszűnik Magyarország lenni. Kettő: a kormányfő elárulta, sőt megtaposta a magyar embereket. Hiszen a magyarok migránsügyi véleménye bő évtizede egyértelmű; azt népszavazáson, országgyűlési választáson, nemzeti konzultáción többször megerősítették: egyetlen betolakodót sem óhajtanak itt látni. Nem véletlen, hogy a kampányban maga Magyar Péter is összeszűkült szemmel, recsegve utasította vissza, ha bárki azt tudakolta, beengedné-e szép hazánkba a harmadik világot.
Magyarország hatalmas slamasztikába került. Ég a ház. Ám Magyar Péter bosszúra kalibrált agytekervényeiben csupán az a kérdés motoszkál, meddig tudja minderről elterelni a figyelmet. Meddig képes filmszínházasdival, erkélyes provokációval, bájgúnárkodással elodázni, hogy a nép észlelje a katasztrófát? Kínjában azt találta ki, hogy ráfogja az egészet Orbánra. – A migrációs paktumot valóban elfogadta az Európai Unió. Ki volt akkor kormányon, amikor elfogadták? Csak nem az Orbán-kormány volt, amikor meg lehetett volna megakadályozni a miniszterelnökök tanácsában? – harsogta minap a parlamentben. Ami persze hazugság. Hiszen a paktumról az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa döntött, minősített többséggel. Magyarország és Lengyelország ellene szavazott, ám itt nem lehetett vétózni. Legbutább híveit talán megtévesztheti egy-egy ilyen hazugsággal, a többséget aligha.
A Fidesz elnöksége szombaton fölszólította a miniszterelnököt, valljon színt: jelentse be, hogy Magyarország nem hajtja végre a paktumot. Mit felelt erre Magyar? „A Tisza-kormány alatt nem lesznek illegális migránsok Magyarországon.”
Harag és indulat nélkül írom: ha ide bárhonnan, bármilyen migránst ránk ereszt,