Megrettenhetett a Tisza Párt? Egyelőre nem szavaz az Országgyűlés a lex Orbánról
Jelen állás szerint nem szerepel a tizenhatodik alaptörvény-módosítási javaslat az Országgyűlés jövő heti ülésének a napirendjén. A parlament honlapja szerint jelenleg a törvényjavaslat kapcsán az előterjesztői tájékoztató benyújtására várnak.
Jelen állás szerint nem szerepel a tizenhatodik alaptörvény-módosítási javaslat az Országgyűlés jövő heti ülésének a napirendjén – írta meg a Magyar Nemzet.
Mint ismert, a Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter sógora és bukott igazságügyiminiszter-jelöltje, valamint Hantosi István tiszás képviselők által benyújtott javaslat nagy vitát kavart, ugyanis visszamenőleges hatállyal és személyre szabottan akarják elfogadtatni a miniszterelnök ciklusok korlátozását.
Az előterjesztők indoklása szerint a nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.
Ezzel egyértelműen elzárnák Orbán Viktor útját attól, hogy a jövőben ismét miniszterelnök lehessen.
A javaslatot május 20-án nyújtották be az Országgyűlésnek, majd gyorsan megkezdődött a törvényalkotási folyamat. A tervezetet május 26-án tárgyalta az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság, majd még aznap a parlament plenáris ülésén is lezajlott a törvényjavaslat általános vitája. Ezután június 3-án az igazságügyi bizottság lefolytatta a részletes vitát is.
A Tisza lehet csak a kekván fog változtatni
Ám ezen a ponton megakadt a törvényalkotási folyamat, hiszen a parlament honlapja szerint jelenleg a törvényjavaslat kapcsán az előterjesztői tájékoztató benyújtására várnak. Ezután a javaslatnak a törvényalkotási bizottság elé kell kerülnie, de értelemszerűen a bizottság június 4-i ülésén nem tárgyalták a lex Orbán néven hírhedtté vált alaptörvény-módosítást. Így pedig a parlament június 8-i és 9-i plenáris ülésén sem tudnak vitázni a képviselők az összegző módosító javaslatról, amit a zárószavazás követne.
A törvényalkotási bizottságnak lehetősége van arra, hogy újabb módosító javaslatokat fogalmazzon meg, így a késlekedés oka lehet, hogy a Tisza további módosító javaslaton vagy javaslatokon dolgozik, amivel kiegészítik a tervezetet.
Ám lehetséges, hogy nem a miniszterelnöki ciklusok körüli vita miatt akadt meg a törvényhozási folyamat, mivel a eredeti javaslat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) működését is érinti. Így elképzelhető, hogy a kekvák kapcsán fog változtatni a Tisza a törvénymódosítási javaslaton.
Eddig kitartottak a javaslat mellett
Az igazságügyi bizottság a június 3-i ülésén tartott részletes vitában a fideszes Tuzson Bence elmondta: továbbra is fenntartják, hogy a javaslat visszamenőleges hatályú és személyre szabott jogalkotás. Melléthei-Barna Márton védelmébe vette a javaslatát, véleménye szerint szó sincs visszamenőleges hatályú jogalkotásról. Erre válaszul Tuzson kiemelte, hogy létezik alkotmányellenes alaptörvény-módosítás, ha az megsérti a demokratikus elveket. Az ellenzéki politikus szerint ha kedvező a jogkövetkezmény, akkor megengedett a visszamenőleges hatályú jogalkotás.
A jogrendszer ilyen szempontból koherens – tette hozzá.
Forrás: Origo