Oroszok elutasítják a tárgyalásokat: döntsük el a harctéren!
Volodimir Zelenszkij újabb kezdeményezése a közvetlen tárgyalások újraindítására, valamint az európai vezetők által felvázolt békekeret sem hozott változást Moszkva álláspontjában. Az orosz vezetés továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a konfliktus jövőjét elsősorban a harctéri események határozzák meg, és csak ezt követően lehet szó bármiféle politikai rendezésről.
Miközben az ukrán elnök ismét személyes egyeztetést sürgetett Vlagyimir Putyinnal, június 8-án Moszkvából olyan nyilatkozatok érkeztek, amelyek gyakorlatilag elutasították az ukrán és európai béketörekvéseket – számolt be a The Kyiv Independent.
Zelenszkij nyílt levélben fordult az orosz államfőhöz a kétoldalú tárgyalások folytatását kérve. Ezzel párhuzamosan Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Ukrajna vezetői közös nyilatkozatban ismertették elképzeléseiket egy igazságos és tartós béke feltételeiről. A javaslatok között szerepelt az azonnali, teljes körű tűzszünet, valamint az, hogy a béketárgyalások alapját a jelenlegi frontvonal képezze.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanakkor sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy jelenleg nem lát lehetőséget érdemi tárgyalásokra, mivel szerinte a helyzet alakulása teljes mértékben a fronton harcoló orosz katonák tevékenységétől függ. Szavai lényegében megerősítették Moszkva eddigi megközelítését, amely szerint a katonai nyomásgyakorlás teremtheti meg azokat a politikai feltételeket, amelyek Oroszország számára kedvezőbb megállapodást eredményezhetnek.
Míg Kijev szerint a jelenlegi frontvonal befagyasztása jelenthetné a legéletszerűbb alapot egy tűzszünethez, Moszkva továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán csapatok vonuljanak ki a Donbasz bizonyos térségeiből. Ezt az ukrán vezetés elfogadhatatlan követelésnek tekinti.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szintén bírálta az európai kezdeményezést. Emmanuel Macron, Keir Starmer és Friedrich Merz politikáját azzal illette, hogy miközben békéről beszélnek, egyidejűleg támogatják Ukrajna katonai megerősítését és a fegyvergyártás bővítését. Moszkva ezt következetlenségként értékeli, míg az európai álláspont szerint éppen Ukrajna védelmi képességeinek fenntartása jelentheti a nyomásgyakorlás eszközét egy későbbi politikai rendezés érdekében.
A diplomáciai mozgástér közben jelentősen szűkült. Az Egyesült Államok közvetítési próbálkozásai február óta lényegében megtorpantak, miközben Washington figyelmének jelentős részét az Irán körüli feszültségek kötik le.
Ebben a helyzetben Kijev egyre hangsúlyosabban szorgalmazza Európa aktívabb részvételét a rendezési folyamatban. Zelenszkij többször is kijelentette, hogy Ukrajna jövőjéről sem Ukrajna, sem Európa megkerülésével nem lehet dönteni.
Bár Moszkva elméletben nem zárta ki európai szereplők bevonását, Gerhard Schröder volt német kancellár esetleges közvetítői szerepvállalása sem Kijevben, sem több európai fővárosban nem talált támogatásra az orosz elnökhöz fűződő kapcsolatai miatt.
Vlagyimir Putyin június 5-én, a szentpétervári gazdasági fórumon arról beszélt, hogy nem lát értelmet egy Zelenszkijjel folytatott személyes találkozónak. Az ukrán elnök erre reagálva azt mondta: Oroszország ismét egyértelművé tette, hogy nem érdekelt a háború mielőbbi lezárásában.
Follow @jobboldalihirek