Álságos, hogy Magyar Péter visszafelé mutogat a Paksi Atomerőmű leállítása ügyében
Hortay Olivér írása.
Hetek óta ismert, hogy az alacsony vízállás problémát okozhat, a Tisza mégsem készült fel a helyzetre.
Átlátszó, hogy miközben Magyar Péter a mai bejelentésében centiméterre pontos előrejelzést adott a következő hetek vízszint-lefutására, azt próbálja elhitetni, hogy a baj derült égből villámcsapásként érkezett
Aki látott már előrejelzést, az tudja, hogy a becslések nem pontszerűek, hanem intervallumokat és valószínűségeket tartalmaznak.
Ahogyan közelítünk egy adott időponthoz, úgy a prognózis egyre szűkebb intervallumot, egyre magasabb valószínűséggel képes megbecsülni.
A jelenleg zajló forgatókönyvről tehát a kormány vélhetően hetek óta tudott és azt is látta, hogy a megvalósulásának az esélye napról napra növekszik.
Nehéz hinni a Tisza atomenergia iránti elkötelezettségében
Az Energiaügyi Minisztérium villamosításért felelős helyettes államtitkára, Bart István, például a magyar atomenergiaellenes lobbi korábbi vezetője (az Energiaklub nevű szervezetben, osztrák állami pénzből évekig támadta a paksi bővítést).
A Tisza az elmúlt évben több olyan szankciós kezdeményezést is megszavazott, ami ellehetetlenítené Paksot.
Az új kormány három hónapja arról beszél, hogy felülvizsgálja és potenciálisan újratárgyalná a Paks 2 szerződést. Utóbbi egyet jelentene a beruházás végével.
A Tiszán eluralkodó radikalizmus ellehetetleníti a válságkezelést, ami káoszhoz és fejetlenséghez vezet
Kapitány István három napja politikai okból szinte teljes vezetőváltást hajtott végre az MVM-ben.
Az állami energiavállalat új vezetése ma kezdett, tele van ismeretlen nevekkel, ami nem túl sok jót vetít előre a válságkezelésre nézve.
Magyar Péter egy ismeretlen beruházás elmaradására hivatkozik és figyelmen kívül hagyja a megvalósult beruházásokat
Az, hogy Paks kiesése csak a koraesti órákban okoz problémát, annak köszönhető, hogy 2010 és 2026 között kilencezerszeresére (!), 1 MW-ról 9 GW-ra nőtt a beépített napelemes kapacitás Magyarországon.
Annak pedig, hogy a koraesti órákban egyáltalán kellő mennyiségű importhoz lehet nyúlni, az az oka, hogy az elmúlt tizenöt évben közel megduplázódott hazánk határkezesztező kapacitása.
Pár év alatt több száz MW tárolókapacitás épült és elkezdődött két nagy gázerőmű fejlesztése is – igaz, a rugalmas kapacitások további fejlesztésre szorulnak.
A Magyar Péter által számonkért, 10 milliárd forintos szivattyús beruházásnak semmilyen nyoma sincs, így nem világos, hogy egyáltalán létező projektről beszél-e a miniszterelnök.
Azt viszont a jelenlegi helyzet is egyértelműen bizonyítja, hogy a Tisza zászlóshajóját jelentő 4000 MW szélerőműre pazarlás állami forrásokat áldozni: ha mostanra megépültek volna, akkor is csak az atomerőmű termelésének ötödét fedezték volna az elmúlt napok időjárási körülményei között.