Baka András a Sándor-palotába? Aki magyar az fellázad!
Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt. A Legfelsőbb Bíróság egykori elnökének neve nemcsak kormánykritikus megszólalásai miatt vált ismertté, hanem azért is, mert a Tatai sortűz ügyében az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként a Korbely János számára kedvező strasbourgi döntést támogatta.
Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek a Tisza-frakció. A Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke hosszú nemzetközi bírói pályafutás után kerülhet az államfői szék közelébe, személyét azonban máig beárnyékolja a Korbely-ügy. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként ugyanis a Korbely János számára kedvező strasbourgi ítéletet támogató többség tagja volt, amit később maga is elismert.
Terjedelmes árnyék Baka karrierjében
Baka András kétségkívül a magyar igazságszolgáltatás egyik legismertebb alakja. Két cikluson át volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája Strasbourgban, majd 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották. Mandátuma azonban az új Alaptörvény elfogadása után idő előtt megszűnt,
ezt követően maga is Strasbourghoz fordult, ahol pert nyert a magyar állammal szemben.
A volt főbíró neve azonban nemcsak saját strasbourgi pere miatt vált ismertté. Személyét máig beárnyékolja, a 2000-es évek híres sortűzpere, a Korbely-ügy. Korbely Jánost a magyar Legfelsőbb Bíróság 2001-ben emberiség elleni bűncselekmény miatt ítélte el az 1956-os tatai sortűz miatt. A 2000-es évek sortűzpereinek lényege az volt, hogy a kivégzőosztagok még életben lévő tagjait megpróbálták bíróság elé állítani, hiszen tettük egyes esetekben emberiség elleni bűncselekménynek minősülnek és így nem évülnek el.
Ilyen volt Korbely János ügye is, aki társaival Tatán végzett ki civileket a rendőrség udvarán, miután az egyik forradalmár a zsebéhez nyúlt, hogy megadja magát. A tatai sortűznek 3 halálos áldozata volt, az egyik fegyvertelen civilre 36 lövést adtak le. 2001-ben Korbelyt a Legfelsőbb Bíróság 5 év szabadságvesztésre ítélte.
Az ügy ezt követően Strasbourgba került, ahol az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2008-ban 11–6 arányban úgy döntött, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezmény 7. cikkét, vagyis a testület szerint a magyar ítélet nem felelt meg a nemzetközi jog követelményeinek.
A hivatalos ítéletből megállapítható, hogy Baka András a többségi döntést támogató bírák között volt. Később egy interjúban ezt maga is megerősítette.
Úgy gondolom, hogy Strasbourgban a nemzetközi jognak megfelelő ítélet született, szavazatommal én is ezt támogattam
– fogalmazott a Magyar Nemzetnek még 2008-ban Baka András.
Később, amikor a 2010-es kormányváltás után a lap a Legfelsőbb Bíróság egy bíráját kérdezte volna a sortűzperekről, Baka András már nem engedélyezte a nyilatkozatot.
Baka Andrást aztán végül a Legfelsőbb Bíróság megszüntetésével távolította el a Fidesz-KDNP-kormány. Az egykori főbíró az elmúlt években több alkalommal is élesen bírálta a magyar kormányt. 2022-ben az AFP hírügynökségnek adott interjújában a magyar jogállamiság helyzetéről fogalmazott meg kritikákat, majd 2025-ben a Magyar Bírói Egyesület demonstrációján is felszólalt. A Tűzfalcsoport tényfeltáró blog szerint ezek a megszólalások, valamint
a Korbely-ügyben képviselt álláspont miatt Baka nem testesítheti meg a nemzet egységét.
Az államfőjelölés így várhatóan nem csupán Baka alkotmányjogi pályafutásáról, hanem a Korbely-ügyről is újra politikai vitát nyit. A Tisza-frakció ennek ellenére Baka András mellett döntött. Így az Országgyűlés várhatóan olyan államfőjelöltről szavaz majd, akinek alkotmányjogi és nemzetközi bírói pályafutása mellett a Korbely-ügyben képviselt álláspontja is a politikai vita középpontjába kerülhet.
Mi történt a tatai sortűznél?
1956 október 26-án a forradalmi események Tatát is elérték. A felkelők elfoglalták a járási rendőrkapitányság épületét, lefegyverezték a rendőröket, és a kapitányságon több fegyveres, valamint civil tartózkodott. A városban állomásozó Dózsa Páncélos és Lövésztiszti Iskolán eközben megszervezték a laktanya védelmét, majd Korbely János százados vezetésével mintegy tizenöt, géppisztolyokkal, golyószóróval és kézigránátokkal felszerelt tiszt indult a rendőrkapitányság visszafoglalására.
A magyar bíróságok által később megállapított tényállás szerint a rendőrkapitányság belső udvarán az egyik civil, Kaszás Tamás a nála lévő pisztolyért nyúlt, hogy azt átadja a katonáknak. Ekkor Korbely János tűzparancsot adott, és maga is lövéseket adott le. A sortűz következtében az udvaron két civil meghalt, ketten megsebesültek. Két másik civil megpróbált elmenekülni az épületből, őket azonban néhány méterrel arrébb ismét lövések érték: egyikük a helyszínen meghalt, társa súlyosan megsebesült. A támadásnak így összesen három halálos áldozata és több sebesültje volt.
Forrás: Magyar Nemzet