Egyszerre két köztársasági elnöke is lehet Magyarországnak jövő hétre
Jelentős közjogi következményekkel járhat az Alkotmánybíróság döntése.
Komoly közjogi következményei lehetnek annak, ha az Alkotmánybíróság helyt ad a Fidesz–KDNP indítványának, és megsemmisíti az Alaptörvény 17. módosításának a köztársasági elnök megbízatását megszüntető rendelkezését. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint egy ilyen döntés akár legitimációs konfliktust is eredményezhet.
Visszamenőleges hatályú megsemmisítés is lehetséges
A szakértő a Magyar Nemzetnek kifejtette, ha az Alkotmánybíróság arra jut, hogy az alaptörvény-módosítás elfogadása nem felelt meg az alkotmányos eljárási szabályoknak, akkor a vitatott rendelkezést a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal semmisítheti meg.
Ebben az esetben jogilag úgy kellene tekinteni, mintha a kifogásolt szabály soha nem lépett volna hatályba. Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása nem szűnt meg jogszerűen, így az időközben lebonyolított államfőválasztás jogalapja is megszűnhetne.
Felmerülhet a legitimációs konfliktus
Ifj. Lomnici Zoltán szerint elméletileg olyan helyzet is kialakulhatna, amelyben két személy is igényt tarthatna a köztársasági elnöki tisztségre. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar közjog nem ismeri a párhuzamosan érvényes államfői mandátum intézményét, ezért egy ilyen helyzetet gyorsan rendezni kellene.
A megoldás történhetne újabb alaptörvény-módosítással, politikai megállapodással vagy az érintettek lemondásával is.
Korlátozott az Alkotmánybíróság mozgástere
Az alkotmányjogász kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság ebben az ügyben kizárólag azt vizsgálhatja, megfelelt-e az alaptörvény-módosítás elfogadása és kihirdetése az alkotmányos eljárási szabályoknak.
A testület nem foglalhat állást a módosítás politikai indokoltságáról vagy tartalmi helyességéről, és nem vizsgálhatja azt sem, hogy a szabály sérti-e a jogállamiság vagy a hatalommegosztás elvét.
Harminc napon belül dönthet a testület
A Fidesz–KDNP országgyűlési képviselői a törvényben meghatározott határidőn belül nyújtották be indítványukat, amelyet az Alkotmánybíróságnak soron kívül, legkésőbb harminc napon belül kell elbírálnia.
Amennyiben megállapítja az eljárási szabályok megsértését, megsemmisítheti a vitatott rendelkezést, ugyanakkor közvetlenül nem dönthet arról, hogy ki töltheti be a köztársasági elnöki tisztséget. A közbenső időszakban keletkezett jogviszonyok rendezésénél a jogbiztonság követelményét is figyelembe kell venni.
Forrás: Demokrata