Leváltott védelmi miniszter: „Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszországgal szemben”
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszországgal szemben – jelentette ki kedden Mihajlo Fedorov, a júliusban leváltott volt ukrán védelmi miniszter.
A korábbi tárcavezető a Reuters hírügynökségnek adott interjújában figyelmeztetett: Kijevnek mindössze pár hónapja van arra, hogy kulcsfontosságú döntéseket meghozva, előnyére változtassa meg az események menetét.
Fotó: Anna Voitenko / Reuters
A fiatal reformer Fedorov – akinek Volodimir Zelenszkij ukrajna elnök általi leváltása hetekig tartó tüntetéseket váltott ki – azt mondta, Ukrajnának nincs általános elképzelése arról, hogy miként tudná megnyerni a már négy és fél éve tartó háborút, és meg is bénult az innováció hiánya miatt.
Az interjúban Fedorov felhívta a figyelmet arra is, hogy a mélyen gyökerező korrupció és a klientúrahálózatok, valamint a kormányzati intézmények politikai függetlenségének hiánya szintén hátráltatják az országot.
„Úgy vélem, hogy fordulóponthoz érkeztünk, amely meg fogja határozni pályánkat, de úgy tűnik, hogy fokozatosan, lassan veszítünk” – jelentette ki Fedorov, nyilatkozatával eltávolodva a kijevi vezetés hivatalos álláspontjától.
De hozzátette, hogy Ukrajnának még „minden esélye” megvan a győzelemre, ha sürgősen tervet készít a háború lezárására.
Az ukrán elnöki hivatal válaszul Fedorov nyilatkozatára azt hangoztatta, hogy a volt tárcavezető – amikor még hivatalban volt – pozitívan nyilatkozott a háború menetéről, és az egyetlen dolog, ami időközben változott, az az ő személyes státusza.
A 35 éves Fedorovot kinevezése után hat hónappal menesztették, mert a beszerzések és a mozgósítás terén olyan reformokat indított el, amelyek miatt összetűzésbe került a katonai vezetéssel és politikai riválisaival.
A múlt héten pedig felkavarta az ukrán politikai életet azzal, hogy mint első jelentősebb politikus választások megtartását követelte „a rendszerszintű kormányválság” miatt, noha az alkotmány szerint választások hadiállapot esetén nem rendezhetők.
Hétfői interjújában hangsúlyozta a mesterséges intelligenciával irányított, autonóm drónok, az orosz légitámadásokat elhárító olcsó elfogórakéták, valamint Ukrajna saját ballisztikusrakéta-programja fejlesztésének fontosságát a háború menetének megfordítása érdekében.
Fotó: ABC
Fedorov szerint az ukrán gyártók már dolgoznak ezeken a technológiákon, de az országnak összehangolt stratégiára van szüksége ahhoz, hogy alkalmazásuk során maximális hatást érjenek el. Olyan elképzelést vázolt fel, amelyben a frontvonalat teljesen lefedik elektronikus érzékelők az ellenség felderítésére, miközben a saját élőerő minimalizálása érdekében drónok harcolnak földön és levegőben. „Már léteznek olyan technológiák, amelyek teljesen megállíthatnák az oroszokat, de jövőkép hiányában (…) nem tudjuk alkalmazni őket” – mondta.
Fedorov szerint ő volt az egyik fő megtervezője annak a drónhadjáratnak az idén, amely Oroszország üzemanyag-ellátását és katonai logisztikáját vette célba Ukrajna déli, megszállt részén, és ezzel nehézségeket okozott az orosz erőknek a frontvonalon. Elmondása szerint még mindig van néhány hónap arra, hogy folytassák ezt a drónhadjáratot – amelynek célja a megszállt Krím elszigetelése Oroszországtól -, mielőtt Moszkva kitalálná, hogy miként tud reagálni Ukrajna taktikájára.
Fedorov kitért az ukrán védelmi költségvetés hiányára is. Zelenszkij a múlt héten azt mondta: Ukrajna védelmi költségvetésén jelenleg egy 27 milliárd dolláros (8500 milliárd forint) lyuk tátong. Fedorov ezzel kapcsolatban kijelentette: fogalma sincs arról, hogy Zelenszkij honnan vette ezt a számot, miután az ő minisztériuma olyan költségvetést dolgozott ki, amely az új, olcsóbb közbeszerzési pályázatokból származó megtakarításokra és a nemzetközi támogatásra támaszkodott.
Fedorov szerint amikor megérkezett a védelmi minisztériumba, olyan osztályvezetőket talált, akiket ukrán védelmi vállalatok utasítására neveztek ki, hogy lobbizzanak érdekeikért. „Ez év végére a terveink szerint a költségvetési hiány mindössze körülbelül ötmilliárd dollár lett volna, és tudtuk, milyen lefaragásokkal lehet ezt elérni” – mondta. „Lehet, hogy a terv megváltozott, és olyan új projektek születtek, amelyekhez ilyen (27 milliárd dolláros hiánnyal számoló) költségvetésre van szükség” – fűzte hozzá.
(MTI)