A Tisza-kormány szerint csábító az új KATA
Amikor Magyar Péter a héten bejelentette a KATA 2027-es átalakítását, azt mondta, hogy várakozásaik szerint több mint százezer új kisvállalkozó választja majd ezt az adózási formát. A jelenleg is katázó vállalkozók körében végzett felmérés azonban árnyalja ezt a képet: a válaszadók közel fele kifejezetten túl magasnak ítéli az új tételes adót.
Bár Magyar Péter a KATA változásait felsoroló bejelentéséből az derül ki, hogy a kormány várakozásai szerint
jóval több mint 100 ezer új kisvállalkozó választhatja majd ezt az egyszerű és kiszámítható adózási formát, mert számukra ez a legkedvezőbb, minden más lehetőségnél kedvezőbb adózás.
Egy friss felmérés mást mutat.
A jelenlegi katás vállalkozók 47,9 százaléka ugyanis túl magasnak tartja a 2027-re tervezett tételes adót, és mindössze 16,9 százalékuk vállalna a mostaninál magasabb összeget az új rendszer előnyeiért cserébe.
Vagyis a vállalkozókat megosztja az adózási forma tervezett átalakítása, bár közel felük már jövőre áttérne az új KATÁra a Billingo felmérése szerint. A legtöbben a végleges szabályokra és a saját helyzetükre szabott számításokra várnak.
A felmérésből az is kiderül, hogy a vállalkozók jó része lát lehetőséget a rendszer újbóli megnyitásában. A válaszadók 49,5 százaléka biztosan vagy valószínűleg már 2027 elején az új KATÁt választaná, 28,2 százalékuk viszont még nem döntött. A tervezett átalakítás tehát egyszerre kelti fel az érdeklődést és vált ki ellenérzéseket, különösen azok körében, akik jelenleg is a kedvezőbb, havi 50 ezer forintos tételes adót fizetik. Az ő adóterhük ugyanis megduplázódik.
Visszatérhetnek a cégeknek számlázó vállalkozók
Magyar Péter október 6-án jelentette be, hogy a kormány döntött a KATA 2027-es bővítéséről. A törvényjavaslat társadalmi egyeztetése még folyamatban van, ezért a részletek változhatnak. A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy ismét lehetővé tenné a cégeknek történő számlázást, amelyet a 2022-es szigorítás lényegében kizárt a rendszerből.
A mostani felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a jelenlegi katások közel fele a tervezett adóterhet túl magasnak találja. Az átalányadózók 22,4 százaléka szintén túl magasnak véli a tervezett adót, a teljes mintában pedig a válaszadók 30,4 százaléka.
A céges számlázás a legnagyobb vonzerő
A céges számlázás lehetősége nem minden vállalkozónak jelent automatikusan megoldást. A tervezet szerint megszűnne a katás jogállás, ha a bevétel legalább fele ugyanattól a cégtől vagy annak kapcsolt vállalkozásától származna. Bár a kérdőív erre külön nem kérdezett rá, több válaszadó – köztük fordítók, szoftverfejlesztők és projektalapon dolgozó szabadúszók – maga jelezte, hogy egyetlen nagy megbízó miatt kieshetne az új rendszerből.
A kutatás egy további érdekes eredménye, hogy akik számára fontos a mellékállású KATAa lehetősége, kevésbé hajlanak a váltásra: 44,7 százalékuk választaná az új formát, szemben azok 51,4 százalékával, akiknek ez a lehetőség nem fontos. Ennek egyik oka az lehet, hogy a mellékállású katások a tervek szerint nem szereznének biztosítotti jogállást a KATA alapján, így a havi 50 ezer forintos tételes adó nem biztosítana számukra ugyanolyan társadalombiztosítási jogosultságokat.