Britek és franciák vétózhatják meg Orbán Viktor ENSZ-főtitkári kinevezését
Orbán Viktor neve váratlanul merült fel az ENSZ következő főtitkáraként, a hírek szerint ráadásul Washington, Moszkva és Peking támogatásával. Az orosz külügyminiszter-helyettes nem cáfolta az értesülést, ám a jelölés szabályairól tett kijelentése vitatható. A Biztonsági Tanács öt állandó tagja maga is állíthat jelöltet, ám a kinevezéshez szükséges biztonsági tanácsi ajánlást bármelyikük megakadályozhatja vétójával.
A Wall Street Journal október 25-én közzétett véleménycikke szerint három országból származó források is megerősítették azt az értesülést, hogy a Trump-kormány Orbán Viktort javasolja az ENSZ főtitkári posztjára.
A volt magyar miniszterelnöknek ráadásul az Egyesült Államok vetette fel az ötletet, és biztatta arra, hogy szálljon versenybe a posztért. A terv végleges döntésre vár
– írták.
Nem cáfolta a hírt Alekszandr Alimov orosz külügyminiszter-helyettes, aki hétfőn Moszkvában újságírók előtt kijelentette, hogy technikailag jelölhető Orbán Viktor az ENSZ főtitkári posztjára, mivel a jelölési határidő még nem járt le.
Mivel a jelenlegi főtitkár, António Guterres mandátuma 2026. december 31-én lejár, a színfalak mögötti egyeztetések már gőzerővel zajlanak.
Az ENSZ főtitkárát az ENSZ Alapokmányának 97. cikke alapján a Közgyűlés nevezi ki a Biztonsági Tanács (BT) ajánlására. Bár a végső döntés a 193 tagállamot tömörítő Közgyűlésben születik meg, a gyakorlatban a 15 tagú Biztonsági Tanács választja ki a jelöltet, méghozzá zárt ajtók mögött.
A folyamat során a BT öt állandó tagjának (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország és Kína) vétójoga van, ami azt jelenti, hogy csak olyan jelöltet ajánlhat a Közgyűlésnek, akinek személyével szemben egyik állandó tag sem él vétójogával.
A kiszivárgott hírek szerint a Trump-adminisztráció úgy kalkulál, hogy Orbán Viktor személye – pragmatikus politikája, valamint Moszkvához és Pekinghez fűződő szoros kapcsolatai miatt – elfogadható kompromisszum lenne az Egyesült Államok, Oroszország és Kína számára, így a három nagyhatalom közös jelöltjeként léphetne fel. Orbán több évtizede van a nemzetközi politikában, és mivel idén tavasszal az általa vezetett Fidesz ellenzékbe került, így szabadon vállalhatna nemzetközi tisztséget.
Bár az Egyesült Államok, Oroszország és Kína támogatása hatalmas súlyt jelentene, a korábbi magyar kormányfő kinevezése egyáltalán nem garantált.
Legalább három tényező miatt:
- Hivatalos jelölés hiánya: Orbán Viktor még nem jelentette be hivatalosan az indulását. A hírek szerint nyitott az ötletre, de óvatos, és csak akkor vállalja a megmérettetést, ha teljesen biztos benne, hogy megnyeri a folyamatot.
- A brit és a francia vétó veszélye: Ahogy a korábbiakban szó volt róla, a BT bármelyik állandó tagja vétójával megakadályozhatja, hogy a testület az adott jelöltet ajánlja a Közgyűlésnek. Az Egyesült Királyság és Franciaország részéről is felmerülhet ellenállás Orbán Viktor jelölésével szemben. A volt magyar miniszterelnök korábbi konfliktusai az Európai Unióval, a migrációval kapcsolatos álláspontja, valamint a nyugati fősodorétól eltérő külpolitikai irányvonala diplomáciai akadályt jelenthetnek. London vagy Párizs ellenszavazata önmagában is elegendő lenne ahhoz, hogy a BT ne fogadja el az Orbán Viktor kinevezését támogató ajánlást.
- A szükséges szavazatszám: A BT 15 tagjából legalább 9 támogató szavazatra van szükség. Amerikai diplomáciai források szerint jelenleg 8-10 szavazat biztosítása tűnik reálisnak a testületben, ami éppen a határmezsgye.