Egyházi iskolák tanárainak adatait gyűjtenék össze Lannerték
Komoly jogi aggályok merültek fel.
Több ponton is alkotmányossági és adatvédelmi kérdéseket vethet fel az a minisztériumi előírás, amely alapján az egyházi és magániskoláknak módosítaniuk kellene a pedagógusok személyi nyilvántartását. A levél szerint a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot is fel kell tüntetni az adatok között. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az intézkedés a vallásszabadság, az egyházi autonómia és az információs önrendelkezés szempontjából is aggályos lehet.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumot jelenleg Lannert Judit vezeti. A tárca köznevelési államtitkársága a forrás szerint olyan levelet küldött a magán- és egyházi fenntartású iskoláknak, amelyben a pedagógusok személyi adatainál a házassági és a bejegyzett élettársi kapcsolat feltüntetésének módosítását kéri. A levélben az is szerepel, hogy a változtatásra a Háttér Társaság kezdeményezése, illetve nyomása nyomán került sor.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője bírálta a kezdeményezést, és azt mondta, hogy a minisztériumi levél nincs tekintettel az egyházi fenntartók és a vallásszabadság szempontjaira. Ez politikai értékelés.
Az egyházi autonómia is sérülhet a jogász szerint
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint különösen kényes kérdés, ha egy közigazgatási körlevél vagy más, törvényi szint alatti szabályozás írja elő egyházi intézmények számára, hogyan vezessék saját belső nyilvántartásaikat.
Az Alaptörvény VII. cikke alapján az állam elismeri az egyházak önállóságát. A jogász szerint ebből az következik, hogy az államnak ezen a területen sem korlátlan a mozgástere.
Lomnici arra is felhívta a figyelmet, hogy az Alaptörvény a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot külön jogintézményként kezeli. Szerinte ezért jogilag nem lehet figyelmen kívül hagyni a közöttük fennálló különbségeket.
A legfontosabb kérdés szerinte az, hogy pontosan milyen jogszabály ad felhatalmazást a minisztériumnak arra, hogy egy egyházi fenntartó belső nyilvántartásának vezetését meghatározott módon írja elő.
„Az egyházi autonómia oldaláról az lehet a probléma, ha egy közigazgatási utasítás törvényi szintű felhatalmazás nélkül írja felül az intézmény saját értékrendjéből fakadó belső szabályait” – fogalmazott az alkotmányjogász.
A minisztérium létrehozásával és az egyházi iskolákkal kapcsolatban Lannert Judit korábban azt hangsúlyozta, hogy az egyházi fenntartású intézmények megszüntetését nem tervezi, és az egyházi iskolafenntartókkal egyeztetéseket is folytatott.
Adatvédelmi aggályokat is felvethet a nyilvántartás
A kezdeményezés nemcsak alkotmányossági, hanem adatvédelmi kérdéseket is felvethet. Ifjabb Lomnici szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat feltüntetése bizonyos esetekben szexuális irányultságra utaló különleges adat kezelését jelentheti. Az ilyen adatok kezelésére a GDPR szigorúbb követelményeket ír elő.
A jogász szerint az információs önrendelkezési jog korlátozásának megfelelő jogalapon, meghatározott célból, valamint szükséges és arányos módon kell történnie. Egy minisztériumi körlevél önmagában nem feltétlenül jelent törvényi jogalapot az adatkezelésre.
A kérdés az is, hogy pontosan milyen célból lenne szükség ezeknek az adatoknak a nyilvántartására, és az adatkezelés arányban áll-e ezzel a céllal.
A pedagógusok megtagadhatják a nyilatkozatot?
Az is kérdés lehet, milyen következményekkel járna, ha egy pedagógus nem kívánná megadni az adatot. Lomnici szerint amennyiben az adatkezelés hozzájáruláson alapul, annak önkéntesnek kell lennie, ezért a hozzájárulás kikényszerítése vagy annak megtagadása miatt alkalmazott hátrányos jogkövetkezmény jogszerűségi aggályokat vethet fel.
Más lehet a helyzet akkor, ha a munkáltató jogszabályi kötelezettségre hivatkozik. Ebben az esetben az érintettnek meg kell tudnia ismerni az adatkezelés pontos jogalapját és célját, és az adatvédelmi szabályok alapján jogorvoslati lehetőségei is lehetnek.
A jogász szerint önmagában a nyilatkozat vagy adatközlés megtagadása nem alapozhat meg automatikusan fegyelmi szankciót, különösen akkor, ha nem egyértelmű, hogy pontosan milyen jogszabály írja elő az adat közlését.
Az ügyben így egyelőre több kérdés is nyitva maradt: milyen konkrét jogalapon kellene módosítaniuk a nyilvántartásokat az egyházi és magániskoláknak, mi az adatkezelés pontos célja, illetve milyen garanciák biztosítják az egyházi autonómia és a pedagógusok adatvédelmi jogainak érvényesülését.
Forrás: Demokrata