Mit bányászott a DK az önkormányzatban?
Virágh Előd írása.
A bitcoin, azaz kriptovaluta működésének, bányászatának, kereskedésének teljes megértése hosszú és bonyolult informatikai, matematikai, közgazdasági magyarázatra szorulna. Megpróbálom pár mondatban elmagyarázni ezt a „bányászmesterséget” amit a Niedermüller egyik első tisztje mívelt.
Egy bitcoin bányászgépet hasonlóan kell elképzelni, mint egy klasszikus nagy méretű, masszív asztali számítógépet, azzal a különbséggel, hogy azt nem általános windowsos felhasználásra, szövegszerkesztésre, internetes böngészérsre, youtubozásra, vagy lövöldözős játékokra tervezetek és építettek meg, hanem olyan brutális teljesítmény leadására, ami alkalmassá teszi több millió matematikai számítás és algoritmus futtatására. Ehhez olyan és annyi extra alkatrészt kell beépíteni a számítógépbe, mintha egy autóba két- három motort akarnánk beszerelni, ehhez nyilván az autó karosszériáját is hozzá kellene igazítani, mindjárt 3x akkora lenne az autónk és 3x vagy sokszor annyit is fogyasztana, meg mindenkinek 3x esne le az álla, ha egy ilyen 3 motoros autót látna. Ezért a klasszikus számítógép váz helyett általában, egy nagyobb fém, vagy fa keretbe szokták összeállítani a bitcoin bányászgépeket, amik nem túl esztétikusak, de legalább jó hangosak és értelemszerűen ömlik belőlük a meleg.
Nos kb. egy ilyen masinát üzemeltetett Borka- Szász „bányamester” úr az irodájában. Ennek jelentősége abban áll, hogy aki abban az irodában valaha járt, biztosan nem kerülte el a figyelmét ez a gép. Vagy a fenti példánál maradva, ki az, akinek nem tűnik föl a 3 motoros autó az utcán?
Niedermüller Péternek:
A polgármesternek nem. Nem tűnt föl, nem jutott eszébe megkérdezni kerületi vagyonért felelős bizottsági elnököt, hogy ugyan mi ez a böszmeteg nagy és hangos masina?
Járt be oda a Polgármester, a momentumos, a párbeszédes, mszp-s alpolgármester, a DK-s országgyűlési képviselő Oláh Lajos, de senkinek eszébe nem jutott megkérdezni, hogy te Tamás, ugyan mégis ez micsoda?
Visszakanyarodva a bitcoin bányászathoz, egy ilyen gép tervezése, összeállítása a mai árakon kb. 200 ezer és 700 ezer forint között van. Megtérülését a piaci helyzethez aktuális állapota határozza meg, de átlagban 1 évvel lehet számolni. Azaz, ha valaki ebbe akar fektetni, akkor valahol a kettő közötti beszállási költséggel és megtérülési idővel számolhat.
A gép megvásárlása általában a kisebb költség, a működtetése sokkal nagyobb. A bitcoin bányászgépnek éjjel nappal mennie kell, mert a hosszú és bonyolult számítások végére érni időigényes feladat. Egy ilyen gép áramfogyasztása 1 kilowatt körül mozog, ami a budapesti – 37,5 forintos kilowattóránkénti áramár mellett – nagyjából 100 ezer forintos havi villanyszámlát jelent.
Nos, ez az a költség, amit a jó Dk-s honatya az Erzsébetvárosi adófizetőkre terhelt. Ő meg köszönte szépen a lakosságnak, hogy levették róla ezt a kiadást és csengette a kasszát nap mint nap.
A mai árfolyamon számítva 11.400 dollár körül mozog egy bitcoin, ami átszámolva 3,5 millió forint. Ha azt feltételezzük, hogy a hivatali ideje alatt Niedermüller helyettese legalább egy bitcoint kibányászott az adófizetők pénzén, akkor akár egy új autó árát is kifizethette magának a képviselő, miközben a kerületet alsó hangon 1,2 millió forinttal húzta le.
Van még egy olyan nyitott kérdés, amit jelenleg még nem tudunk. Vajon a DK egykori országos alelnöke, mire használta fel a kriptovalutát? Kifizette magának a pénztrácájába vagy a lenyomozhatatlan digitális fizetőeszközzel olyan kereskedésben vett részt, amit legsötétebb ügyleteknél szokás használni. Kábítószer, fegyver, prostitúció. Ezeknél az ügyeknél rendszeresített fizetőeszköz a bitcoin.
Az önkormányzat honlapján elérhető Borka- Szász Tamás vagyonnyilatkozata, amiben nincs feltüntetve, hogy hány bitcoinja van, holott, ez ugyan olyan vagyonelem, mint a részvény, vagy az értékpapír. Közel 300 ezer forintos havi kiegészítés. Érdekelne, hogy hogyan értékeli ezt az a NAV?
További politikai pályafutásához Borka- Szász Tamás bányász úrnak JÓ SZERENCSÉT KÍVÁNOK!