A magyarországi cigányság nekiment az ellenzéknek: Félünk és rettegünk a Jobbiktól!
Az 1Magyarország Kezdeményezés szervezet pénteken egy asztal mellé ültette az 1Magyarország Nyilatkozatot aláíró civil szakértőket és politikusokat, hogy megvitassák a hatpárti ellenzéki együttműködés által megfogalmazott, a romák helyzetére vonatkozó másfél oldalas programtervezetet.
Az Eldöntik-e a romák a választásokat? című vitafórumon a roma civil szakértők erélyesen bírálták az ellenzéki szövetség romapolitikai nézeteit.
A vitafórumra a Jobbik politikusai nem kaptak meghívást. Rácz Béla, az esemény házigazdája a fórumot felvezető beszédében ezt két érvvel indokolta meg: egyfelől a Jobbik nem írta alá 2019-ben a hat ellenzéki párt és több mint negyven civil szervezet által jegyzett Nyilatkozatot, másfelől pedig a szervezők nem tapasztaltak érdemi változást a Jobbik politikájában.
Rácz szerint „nem látni olyan gesztust a Jobbik részéről, amely a roma közösséget megnyugtatná”.
A Budapesten tartott vitafórumon a „Jobbik-kérdés” újra és újra előkerült, ám az ellenzéki pártok által írt Közös Alap című program megannyi hibájára is fény derült.
A „Jobbik-kérdés”
A roma szakértők részéről Rostás Aranka a vidéken élő cigányságot különösen sújtó nehézségekről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a társadalom „peremén élőknek” például napi szinten meg kell küzdeniük az áram- és energiaszegénység problémájával, de hatalmas kihívást jelent a halmozottan hátrányos helyzet, az iskolázatlanság is, amely nem kizárólag a cigányságot érinti, de őket kivált, s ezen csakugyan nem segít, ha a cigányság és a szegénység közt egyenlőséget vonunk.
Rostás Aranka az energiaszegénység problémáját annak a vidéki gyermeknek az esetével példázta, akit majdnem kiemeltek a családjából csak amiatt, mert a családnak nem volt számítógépe, s emiatt a gyermek az online oktatásból kimaradt.
Búza Károly a hozzászólásában a „Jobbik-kérdésről” beszélt. Elmondta, hogy
„Félünk, rettegünk a Jobbiktól”, hiszen mindenki emlékszik rá, amikor jobbikosok masíroztak a romák lakta településeken. Búza elmondta, hogy a félelmek és a fenyegetések ma is meghatározók.
„Roma bűnözőnek állítanak be bennünket, élősködőknek állítanak be bennünket”, mondta el Búza Károly,
aki arra is kíváncsi volt, miként lehetséges az együttműködés ilyen körülmények közt a Jobbikkal.
Kérdezzétek a Jobbikot!
A roma szakértők után az ellenzéki politikusok kaptak lehetőséget a válaszadásra.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) elismerte, hogy nagyon sok munka van még a programmal. A Jobbikkal kapcsolatban annyit közölt, hogy a „Jobbiktól kellene megkérdezni, mikor kérnek bocsánatot” a romáktól.
Kocsis-Cake elmondta, hogy azért működnek együtt a Jobbikkal, mert lehetőséget kínál az előítéletek hangoztatóinak meggyőzésére. „Politikai sikernek tekintem, hogy a Jobbik velünk tart”, szólt a Párbeszéd politikusa.
Donáth Anna (Momentum) megjegyezte, hogy „az együttműködés nem azt jelenti, hogy mindenki mindenben egyetért és felelősséget vállal mindenért”. Hanem azt, hogy „összeadjuk, ami nálunk van, és közösen vállalunk valamit, amivel leváltunk egy kormányt, amely a cigányellenességet alapnarratívájá tette”.
„Tessék számon kérni a Jobbikon, amit vállal. A Jobbikot kell megkérdezni, mert mi nem vállalhatunk helyettük felelősséget”, szólt Donáth Anna.
Bősz Anett (Liberálisok) is eredménynek nevezte a másfél oldalas szándéknyilatkozat létrejöttét. A másfél oldalas programot a karácsonyfához hasonlította:
„a kevésnek tartott minimumprogram olyan, mint amikor december 23-án veszel egy karácsonyfát. Ez ettől még nem karácsonyfa. Akkor lesz karácsonyfa, amikor ráaggatod a díszeket. El kell mondani, milyenek legyenek a díszek”,
javasolta Bősz Anett, akinek a pártja is részt vesz az ellenzéki megbeszélésekben.
(Részlet a Mérce nevű ultrabaloldali blogról) – VH nyomán
Follow @jobboldalihirek