Nyílt levél a becsapott és megtévesztett LMBTQ közösség képviselőinek
Nyílt levél a becsapott és megtévesztett LMBTQ közösség képviselőinek, a Pride büszkén felvonuló, identitászavaros népének
——————-
Tisztelt Sokszínűek és Mindenfélék, akiknek nagy részét csúnyán megvezették és kihasználták!
Néztelek és hallgattalak benneteket a Prideon felszólalni, és szívem mélyéből sajnáltalak benneteket, ugyanis közületek sokan – talán a legtöbben – gonosz tudatmanipulációs emberkísérlet vívódó végtermékei lettetek.
Anyátokat, apátokat megrészegítette a rendszerváltás utáni kapitalizmus kapzsisága, benneteket egy csomószor lepasszoltak a tévé, majd később a (sz)ámítógép elé, hogy csak nevelődjetek isten hírével, aztán így sikerültetek.
Ti, ott a színpadon, ti vagytok a Disney mesék burkolt, aberrált üzeneteinek (vég)fogyasztói, ti vagytok az első legvaskosabb generáció, amely a média pornográf identitásmerényleteinek cunamiját nem éltétek túl komoly sérülések nélkül.
Ti bámultátok kicsiként az Aladint, és nem tehettetek róla, hogy szabad szemmel nem láthattátok, amit csak kikockázva vehetne észre bárki, hogy a cuki, joviális császár a péniszével játszik. Egy másik mese idilljében Ariel maszturbál, és bizony alig akad filmnéző, aki tudná, hogy soha nem azt kell a filmek képkockáin figyelni, ami az előtérben játszódik, a valódi üzenet a perifériás mezőből érkezik. Mondjuk egy kisfiú képében, aki a péniszét tukmálja. Szexuális ragadozók játékszereivé váltatok. Sajnos ti vagytok az a generáció, amelynek a lányaiból a zenei klipek lassan tiniringyókat nevelnek. Mindegyikőtökben az a közös, hogy nem értitek ti miért nem vagytok jók így, és ugyan miről is tehetnétek.
Segélykiáltásotok inkább kivagyi parancsnak hangzik, kussoljatok és fogadjatok el úgy ahogy vagyok, harsogjátok. És kit szerettek? Mondjuk azokat a politikai erőket, aki meglovagolják a személyiségfejlődésetek kudarcait és tragédiáit. Ott vannak a soraitokban a politikai tévelygők és szélhámosok, akik arra kapacitálnak benneteket a színpadon, hogy menjetek előválasztani, hogy döntsétek meg a gonosz rezsimet, amely nem akarja engedni, hogy az elkövetkező generációknak át kelljen élni a küzdelmeteket.
Ti is láttátok, amikor a veletek felvonulók közül jó néhány politikust arra kérték mondja el, mi az LBMTQ rövidítés és fogalmuk sem volt róla. Hát ennyire érdeklitek őket valójában….
Nézzétek meg a mellékelt képen lévő két felszólalót! Testvérpár. Az egyikük LMBTQ aktivista, aki szociológiát tanuló egyetemistaként már alig várja, hogy könnyebbé tegye a jövő nemzedék útkeresését. A transzgender öccse pedig nagy plénum előtt sírta el, hogy már számolja hány menzesz van vissza 18 éves koráig, az addigra jól megérdemelt hormonkezelésekig.
Halkan kérdezem meg matematikailag mekkora esélye van annak, hogy egy családban két ilyen markáns LMBTQ személyiség is felbukkanjon? Vagy akkor mégis inkább a neveltetés hatására alakulnak ki a minták? Ja vagy ezért nem tetszik az, aki ettől meg akarja óvni a legbefolyásolhatóbb korosztályt?
Te, panaszkodó transzkamasz magad vallottad be, hogy már 15 évesen hónapokig tartó intézményes kezelés mellett döntöttél. Szenvedtél és szenvedsz, miért akarod ezt másoknak? Miért nem engeditek nekünk, akik megtaláltuk a teremtéssel való harmóniában élés mikéntjét, hogy közületek sokakat kézen fogjunk és mentesítsünk a manipulátorok sorsrontásától?
Ti, akik ott a színpadon parádéztok nem gondoltok arra, hogy a kínok, szenvedések, a megpróbáltatások nem szexuális orientáció és indentitás-képzelgések szerint kerülnek kiosztásra bármelyik emberi létezőnek?
Amikor hallgattalak téged a menzesz miatt rinyálni, akkor nem tudott nem eszembe jutni az a sok nő, akik küzdenek azért, hogy gyermekük legyen, de minden igyekezet ellenére sem sikerül. Ti, gyerekért nyavalygó homók lehet, hogy sokkal kisebb áldozatvállalás útján lehetnétek biológiai szülők, mint azok, akik éveket orvosnál töltenek, majd szépen felőrli a testüket és a lelküket a harc. Aztán van, akinek egyszer csak elmarad a menzesze, azzal együtt a remény is, és akkor tényleg pont téged sajnáljalak mert neked vissza kell számolni a hormonkezelésig?
Szerintetek mondjuk egy ilyen nőre például még hány évnyi lelki munka vár a meddőség beismerése után, amíg újrarajzolja az életútját, amíg megkeresi, hogy ha nem is gyermeknek, de mi hasznosnak a megszületésében vállalhat részt? Szerintetek egy ilyen nő meg tud szabadulni a kételytől, hogy a párja esetleg nem hagyja-e el egy termékeny másikért?
Szerintetek mi lenne, ha mindenki a neki rendelt keresztje miatt utcára vonulna?
Elfogadlak benneteket, de nézzétek el nekem, hogy például te, egyetemista fiú, nem gondolom valami nagy kihívásnak a problémádat, miszerint plecsnis szemfestve, kis bajcodat pödörve, kilógó hájjal és szoknyában elvonulj buzdítani a fiatalokat, hogy menjenek el az előválasztásra, meg majd ezt a gonosz rezsimet is elsöpörni.
Tudom, én az intoleráns hetero rosszat akarok, amikor neked is és a transzöcsédnek is azt javaslom, hogy inkább sportoljatok, a háj elvesztése garantáltan egészségesebbé tesz benneteket!
És igenis megvédjük a jövő generáció gyermekeit még akkor is, ha a Lang Györgyi – félék a középső ujjukat jutalmazzák ezért és benneteket is azért hergelnek, hogy ne fogadjátok el a segítő kezet!
Forrás: Nyílt Levél