Kipukkadt a Márki-Zay lufi: belépése után befagyott a listák támogatottsága

Ezzel szemben a migrációpárti és rezsicsökkentés-ellenes mondatai inkább elbizonytalaníthatták potenciális támogatóit. Tény, hogy az előválasztás kormányfő-jelöltje három hét után egyáltalán nem segített a baloldal közös listájának. Hiába hangzatos ígérete, Márki-Zay Péter nem húzta az őt felemelő pártokat „csak felfelé”

A Nézőpont Intézet heti közvélemény-kutatása a pártlisták legvalószínűbb eredményét a baloldali pártok előválasztásának első fordulója után a Fidesz esetében 54, a baloldal esetében 44 százalékra becsülte. Ekkor tűnt fel a hódmezővásárhelyi polgármester, s vált harmadik helyezettből Dobrev Klára esélyes kihívójává.

Az október 4. és 6. közötti felmérés nem mutatott a baloldal nyilvános belharca ellenére változást a pártpreferenciában. Azzal, hogy Márki-Zay Karácsony helyére lépett, egyedül a Fidesz erősödött, de csak hibahatáron belül.

Az október 11. és 13. között készült felmérésben 54-ről 56 százalékra emelkedett a kormánypárt támogatása. Az előválasztás második fordulóját megnyerte ugyan a hódmezővásárhelyi polgármester, de ez sem járt a baloldal erősödésével, az október 18. és 20. között készült felmérés szerint 42-ről 43 százalékra változott a baloldali „közös lista” támogatottsága.Sok esetben előfordul, hogy egy új személy megjelenése a politikában hirtelen nagy figyelmet és sok szimpátiát jelent számára. Ilyenkor az új sztárok politikai feladata, hogy a kedvező helyzetüket legalább a választásokig fenntartsák.

Márki-Zay esetében azonban erős startról nem beszélhetünk, az október 16-ai megválasztása óta készült három közvélemény-kutatás is a Fidesz és a baloldal helyzetének változatlanságát mutatja. A november 2. és 3. közötti felmérés alapján a Fidesz eredménye változatlanul 56, a baloldali lista eredménye 42 százalékra becsülhető.

Márpedig, ha a baloldali csoda elmarad, a baloldal csodaváróinak Márki-Zay Péterbe vetett, megelőlegezett bizalma is elillanhat.