Így állt a köpönyegforgató Bod Péter Ákos végleg az Öszödi Böszme mögé
„…az eddigi semmittevés helyett végre történhet valami” – így kommentálta 2009-ben Gyurcsány Ferenc lecserélését a kirakatban Bajnai Gordonra Bod Péter Ákos, az egykori jobboldali közgazdász. Miután mindig szereti forgatni a köpönyegét – csak felfelé persze – ma már Márki-Zay Pétert isteníti, s azt is elismeri, hogy ezzel ő is Gyurcsány Ferenc visszatéréséhez adja az arcát. Merthogy Gyurcsány maga is szereti az ábécé elején található fogadatlan prókátorokat.
Bod Péter Ákos sztárközgazdász útja hosszú volt a jobboldalról a baloldalra, de végre hősiesen révbe ért, nem kell a trademark jobboldali-csalódott fideszes szerepet játszania. Ma már nem kétli, hogy Gyurcsány Ferenc és a DK mondhatja meg, ki lehet az ellenzék kormányfője, de áprilisban a hang.hu-nak még arról beszélt: „a polgári értékeket képviselő kis pártoknak be kellene tagozódni az ellenzéki összefogásba, mert csak így nyílik esély a kormányváltásra. Amennyiben pedig sikerül a kormányváltás, önálló és erős kormányfőre lesz szükség”. Ám az ATV-ben 2021 októberére elismerte, hogy miniszterelnököt 2022-ben az akkori parlamenti többség választ, tehát közjogi jelentősége nincs annak, hogy az előválasztásban ki lesz a miniszterelnök-jelölt.
Ugyanakkor mégis készül a váltásra, hiszen miután mindenféle ellenzéki mozgalomnak tagja manapság, az egyiket vezető Márki-Zay Péternek „is” adott már tanácsokat. A hang.hu szerint Márki-Zay Péter egyfajta árnyékkormány felállításáról beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában (…) A felvetődött nevek között szerepelt Bod Péter Ákos közgazdász professzor. (…)
– Adok tanácsot, de nem vagyok tanácsadó. Ha felhív valaki, vagy megkérdez, akkor válaszolok – mondta Bod Péter Ákos. – Volt olyan eset, hogy Márki-Zay Péter készült valamilyen eseményre, és megkérdezte a véleményemet, amit természetesen elmondtam neki. (…) Kérdésünkre – amennyiben hivatalos felkérés érkezne a tanácsadói munkára – elmondta, nem ugrana el a felkérés elől (…)
– Egyetlen pártnak sem vagyok tagja, tehát sehová nem kötődöm, viszont magam is alapító tagja vagyok a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak, ami azt jelenti, nincs szükség hídépítésre. Az ember minden értelmes dologra nyitott, ami belefér az idejébe és ambícióiba” – mismásolt Bod Péter Ákos, aki ekkor még bármely előválasztási nyertes felé igyekezett jó pofát vágni.
2021 novemberében már bátrabban beszélt a már előválasztási nyertes Márki-Zayról:
„– Ön már 2018-ban mutatkozott Márki-Zay Péterrel. Kampányolt neki?
– Hogyne. Ott voltam a kampányában Hódmezővásárhelyen, és jól sikerült fórumot tartottunk a magyar gazdaságról. (…)
– Sőt, a Momentumban is volt szerepe tanácsadóként.
– Nem vagyok tanácsadó, de adok tanácsot.”
2011-ben teljesen máshogy állt az ingyen tanácsokhoz, legalábbis a jobboldal esetében, nem beszélve arról, hogy nem is jöttek be a tippjei. Népszava: „…a legészszerűbbnek azt tartaná, ha felfüggesztenék a személyi jövedelemadó mérséklési tervét. Úgy vélte, be kellene látni, hogy ez az szja-csökkentés túlfutott a lehetőségeken, és a vele járó gondok jócskán meghaladják a hasznát. Az interjúban arról is beszélt, hogy bár az infláció szellemét ki lehet engedni a palackból, de nagyon nehéz visszagyömöszölni. (…) Hozzátette azonban, nem ad ötleteket, mert ingyen nem áll népszerűtlen dolgok mellé.”
Akkor még így gondolkozott a népszerűtlen ügyekről, s azóta sem tűnt fel neki, hogy valójában épp Gyurcsány Ferenc hatalmi álmait segít megvalósítani. Néhány éve még épp ez ellen dolgozott: „az az ország érdeke — ez volt a meggyőződésem -, hogy ne legyen még egy Gyurcsány-kormány. És ezt most is pontosan így gondolom” – mondta a Mozgó Világnak 2017-ben. 2016-ban úgy emlékezett, „történelmi hiba volt az SZDSZ részéről, hogy meghosszabbította a posztkommunista struktúrák továbbélését. Végül szétzúzta saját magát.”
2008, Magyar Szemle: „A tavaszi népszavazás előtti hetekben országértékelt Gyurcsány Ferenc, és mivel a 2007-es esztendőről sok jót nem tudott mondani, ígérni akart. Olyasmi kellett, amiről sokat és jóízűen lehessen beszélni; addig sem kell a választási ígéreteit meghazudtoló vizitdíjról és tandíjról magyarázkodnia.”
2005-ben ugyanabban a lapban: „Az inflációlassulást máshol örömmel jelentik be a kormányok akkor is, ha az érdem nem is annyira az övék. Itt sem a kormány érdeméről van szó, hiszen alapvetően az EU-belépést követő nagyobb piaci verseny, az erős forint, a 2004-es év roppant jó mezőgazdasági termése, az európai árstabilitás reánk kiterjedő hatása együttesen eredményezte a magyar pénzromlási ütem mérséklődését. Ám ettől Gyurcsány Ferenc még kisajátíthatná az inflációs eredményeket (és lehet, hogy első mérgéből felocsúdva ezt hamarosan meg is teszi). (…) Itt tartunk most, 2005-ben. (…) A kormánykörökben már tavaly tudatosulhatott, hogy a 2006-os választások előtt a szokásos pénzosztogatásra nem marad erejük a Medgyessy-féle példátlan kiköltekezés miatt. Valami mással kellett tehát próbálkozniuk. Ez a más a miniszterelnök-csere és egy kockázatos kimenetelű PR-kampány beindítása volt. (…) naponta tanúi vagyunk a nem gazdasági témák erőltetésének, legyen szó a titkosszolgálati ügynökökről, az egyházak ármánykodásának leleplezéséről, vagy bármi olyan témáról, ami kellően megosztja a társadalmat, miközben elvonja a figyelmet a gazdaság állapotáról. Ám ezek a hasábok, melyeken a gazdasági történéseket taglaljuk, nem maradnak üresen. A gazdaság ugyanis nem teszi meg azt a szívességet, hogy befőttként eltéve csöndben várjon 2006 nyaráig, amikor alkalom nyílhatna arra, hogy egy új kormány végre kormányozzon. (…) Akadozik a forgalmi és fogyasztási adó, mert máshol tankolnak a kamionosok, még nagyobb arányban csempészik a cigit, és teljesen legálisan más országba mennek ismét bevásárolni az árérzékeny magyar fogyasztók. Büntetésből a pénzügyminiszter keménykedett az áfa-visszautalással, az agrárminiszter pedig a gazdáknak megítélt támogatás kifizetésével; láttuk, mi lett mindebből.”
2003, Népszabadság: „A Polgári Gondola elnevezésű hajókiránduláson is a kormány gazdaságpolitikája szerepelt napirenden. – A koncepció nélküli gazdaságpolitikának nincs jövője, s még kevésbé a száznapos programoknak, hiszen az EU-ban eleve hétéves költségvetési pozíciók működnek, egy országnak öt-hat évre előre kell tudnia, hogy mit akar – egyebek mellett erről beszélt Bod Péter Ákos”.
2009-ben sem tapsolt Bajnai Gordon gazdaságpolitikájáért: „A neves közgazdász ugyanakkor azt reméli, hogy a mostani kormány gazdaságpolitikájának más elemeit nem tartja meg utódja. Bajnaiék – nem kis részben korlátozott felhatalmazásuk miatt – csupán egy ügyre koncentrálnak, hosszabb távú feladatokba nem vágnak bele. Ők is csak maguk előtt görgetnek néhány olyan nagy problémát, mint amilyen az európai összehasonlításban is rendkívül alacsony foglalkoztatási arány, a feketemunka, vagy a kisebb vidéki települések és a nagyvárosok közötti jövedelmi olló szétnyí-lása, vagy az újszegénység. Jó néhány hasonló problémát egy gyorsabban növekvő gazdaság mellett nyilván lényegesen könnyebb lenne megoldani – jegyezte meg a Corvinus tanára” a Népszavában, amely a következő jellemző képaláírást választotta cikkéhez: „Bod Péter Ákos és Orbán Viktor együtt mosolyogtak egy tavalyi gazdasági rendezvényen”.
Magyar Nemzet, 2009: „Improvizáció, átpolitizált döntések és a legrövidebb távú gondolkodás – Bod Péter Ákos szerint ily módon minősíthetők leginkább az elmúlt évek adóügyi lépesei. Lapunknak a volt jegybankelnök elmondta: a Gyurcsány Ferenc vezette kabinetek egyik fő hibája az volt, hogy nem vették észre: adóverseny van. Mind Európában, mind a térségünkben. – Környezetünkben a legtöbb állam csökkentett adóin a mögöttünk hagyott néhány esztendőben, ám a Gyurcsány-kormányok ezzel nem foglalkoztak – mutatott rá a közgazdász. Ez idő alatt itthon a különböző adókulcsok fel és le mozogtak, minden stratégiai, hosszú távú elképzelés nélkül. Bod Péter Ákos szerint a szinte állandóan és kiszámíthatatlanul változó adószabályok számottevő hátrányt okoztak Magyarországnak. – A meg nem kötött üzletekről nem lehet statisztikát készíteni, így az a kérdés sem válaszolható meg: a hektikusan változó adórendszer miatt hány külföldi befektető döntött úgy, nem költözik hazánkba, vagy kivonul innen (…) annyi bizonyos, hogy aki elment, vagy be sem jött ide, az nincs itt, és az elmúlt néhány év adóügyi döntései miatt sok befektető a távozás vagy a távolmaradás mellett döntött.”
Mandiner.hu, 2021. november:
„– Roppant lesújtó véleményem van a 2008-ig elvezető gazdaságpolitikáról, meg is írtam. Visszanézve, a rendszerváltozás első évtizedét viszonylag jól teljesítette a magyar gazdaság. A második évtized megítélése részemről sokkal rosszabb, rengeteg gazdaságpolitikai hibával, botrányos költségvetési politikával telt a 2001 és 2008 közötti időszak. No de az imént ön ugye azt mondta, hogy a mögöttünk álló tíz évből volt nyolc jó év, ami a kormány miatt van, és ezt kár kockára tenni” (…)
„- Az Ön által kritikával illetett Gyurcsány Ferenc pártja lehet az ellenzéki kormány legerősebb tényezője. Pedig ön szerint is lesújtó volt a gazdaságpolitikája.
– Így van, direkt politikai céloknak rendelték alá az államháztartást.
– Nem tartja veszélynek, hogy Gyurcsánnyal visszatérhet a botrányos gazdaságpolitika?
– Nem, több okból sem. Először is nem dőlt el, hogy milyen lesz a következő parlament összetétele. Csak annyit tudunk, hogy ki a 106 ellenzéki jelölt. Most éppen a DK-nak és a Jobbiknak van a legtöbb egyéni jelöltje. De nem tudjuk, hogy nyernek-e majd.
– Ezen számok alapján most a DK tűnik a legerősebbnek.
– Neki van a legtöbb indulója, igen.
– Akkor ön most reménykedik, hogy a DK nem szerepel majd jól?
– Nem hozzá húz a szívem, de persze a többséghez nagyon is kellenek a képviselői.”
Azt is maga említette meg, hogy „a második Orbán-kormány 80 százalék körüli GDP-arányos adósságrátával vette át a kormányrudat.” Mégis, az előbb ismertetett kitételek után a Momentum felkérésére ténykedő V21 csoport tagjaként aláírta az ajánlást a leendő balos kormánynak, ami szerint „egyidejűleg kell elküldeni a NER-t és meghaladni a 2010 előtti társadalmi-politikai viszonyokat”. Olyan 2010 előtt közismert balosokkal írta alá az ajánlást, mint Göncz Kinga, Bozóki András, vagy Balázs Péter olyan ex-jobbosokkal, akik ma már nyíltan a baloldal szekerét tolják: Jeszenszky Géza, Mellár Tamás, vagy Raskó György. Ők ma tehát a Gyurcsánynak kedves „konzervatív szakértők”, s itt tart ma Bod Péter Ákos.
S hogy mennyire kedves Gyurcsánynak és Márki-Zaynak? Már 2018-ban az volt a Magyar Idők írása szerint. 2018, Magyar Idők: „Gyurcsány Ferenc szerint szakértői kormánynak kell alakulnia – a reményei szerinti ellenzéki győzelemmel záruló – vasárnapi országgyűlési választás után. A DK elnökéhez hasonló menetrendet vázolt fel Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely újdonsült polgár- mestere, aki az ellenzék támogatásával jutott posztjára. Az országos politikai babérokra törő politikus szerint Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök lenne a feje az új kabinetnek. Beszédes, hogy Gyurcsány az RTL Klubon – bár nem mondott nevet – sejtelmesen elismerte, hogy az ábécé legelején található kezdőbetűs emberek jöhetnek szóba. Ezzel Bod Péter Ákosra és a Bajnai-kabinet külügyminiszterére, Balázs Péterre utalt.”
Arra a Bod Péter Ákosra, aki Gyurcsány 2009-es lemondásakor így kommentált a Magyar Nemzetben: „a kormányfő hét végi közlése után megkönnyebbültek a piaci szereplők. A professzor nem hallott aggódó hangokat Gyurcsány Ferenc esetleges távozása miatt, (…) Egyelőre nem tudni, hogy a miniszterelnök bejelentése pusztán egy taktikai, politikai lépés, vagy más, az mindenesetre bizonyos, az eddigi semmittevés helyett végre történhet valami – közölte Bod Péter Ákos.”
Úgyhogy nem tehetünk mást: már nagyon várjuk az első újabb Gyurcsány-féle 100 napos programot a Márki-Zay-kormánytól, amelynek előtapsolóját minden bizonnyal Bod Péter Ákosnak fogják hívni, lehetőleg a Népszavában.
Forrás: Drót.info
Follow @jobboldalihirek