Most már biztos: Ausztria döntött, kötelező lesz a koronavírus elleni oltás
Az európai országok közül Ausztria döntött elsőként a koronavírus elleni oltás kötelezővé tétele mellett: Mikronézia, Indonézia, Türkmenisztán és Szaúd-Arábia alkotja nyugati szomszédunkkal együtt azon államok ötösét, amelyekben minden polgár részére kötelező a vakcina felvétele.
Németország lehet a következő a sorban, de közben Európa-szerte demonstrációkat tartanak az oltások kötelező felvétele miatt az oltásellenesek.
Legtöbbször választási joguktól való megfosztással vádolják azok az államokat, amelyek akár kötelezővé teszik a vakcinát, akár csak előnyöket adnak azoknak, akik vállalták a felvételét. De mit mond minderről az orvostudomány?
Nyomós indokok kellenek
Julian Savulescu, az Oxfordi Egyetem Uehiro Gyakorlati Etikai Központjának igazgatója azt mondja,
„Ahogyan tilos a levegőbe lőni, mert azzal másban okozhatunk kárt, úgy nem lehet a koronavírust sem terjeszteni, mert megölhet másokat” – mondta a CNBC-nek. A szakember szerint négy fontos indokot kell végigvenni, mielőtt akár oltást, akár maszkviselést teszünk kötelezővé. Ezek a következők:
- a problémának jelentősnek kell lennie, tehát súlyos vészhelyzetnek vagy az emberek károsodásának valós kockázatának kell fennállnia,
- biztonságos és hatékony beavatkozásra van szükség,
- az eredménynek jobbnak kell lennie, az intézkedés nem lehet csak szabadságjogoktól megfosztó, korlátozó jellegű,
- a kényszer mértékének arányosnak kell lennie a kockázat mértékével, valamint a beavatkozás biztonságával és hatékonyságával.
Savulescu szerint a koronavírus elleni vakcinák kötelezővé tétele a teljes népesség számára nem felel meg ezeknek a követelményeknek. Mivel az oltások nem 100 százalékos hatékonysággal csökkentik a fertőzés terjedését, szerinte nem nyújtanak olyan extra védelmet mások számára, amely indokolná a kényszer ilyen szélsőséges szintjét.
Van egy másik megközelítés is
„De van egy másik módja is, amivel igazolható a kényszerítés, és ez az, amikor az egészségügyi rendszer összeomlik, ha nem akadályozzuk meg, hogy az emberek megbetegedjenek. Ilyenkor lehet kényszerrel megakadályozni, hogy az emberek megbetegedjenek, de nem azért, hogy megakadályozzuk őket mások megfertőzésében hanem azért, hogy vészhelyzetben ne használják fel a korlátozott egészségügyi erőforrásokat” – mondja.
Szerinte ezzel lehetne indokolni a védőoltás kötelezővé tételét, de csak akkor, ha a kötelezőséget azokra az emberekre alkalmaznák, akik a legnagyobb valószínűséggel szorulnának kórházi vagy intenzív ellátásra, ha elkapnák a vírust.Vivek Cherian, az Amita Health orvosa egyetért azzal, hogy ahhoz, hogy etikailag indokolt legyen, az oltási kötelezettség általános előnyének felül kell múlnia a kockázatot.
„Az etikai dilemma az egyén autonómiája és szabadsága, valamint a közegészségügyi érték közötti eredendő konfliktus. Tekintettel arra, hogy ha több embert oltanak be, az kevesebb halálesethez vezetne, etikai szempontból az általános jó indokolja ezt” – mondja Cherian, aki ennek ellenére nem hiszi, hogy bevezetik az intézkedést az USA-ban, mivel ez semmilyen más vakcinával kapcsolatban sincs így. Valószínűbb, hogy egyes foglalkozások űzőit vagy az állami iskolák tanulóit kötelezik az oltás felvételére.
Az egészségügyben sok helyen kötelező
Eközben több ország – köztük Magyarország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Franciaország – kötelezővé tette az oltást az egészségügyi dolgozók számára.
Sajid Javid brit egészségügyi miniszter kifejezetten kizárta, hogy az ország szélesebb lakosságára is kiterjesszék az oltási kötelezettséget. Al Dowie, a Glasgow-i Egyetem orvosi etika és jog professzora szerint ugyanakkor a kötelező védőoltás kontextustól függően nem eleve ellentmondásos, megjegyezve, hogy Nagy-Britanniában az orvosoktól már elvárják, hogy be legyenek oltva a gyakori fertőző betegségek ellen.
„A kényszer etikailag igazolható, ha a közegészségügyi kockázat kellően nagy. Az egészségügy kockázattal terhelt jelenség, és mindig kell lennie egy maradék kockázatnak. A kérdés az, hogy milyen szintű kockázatot tartunk elfogadhatónak” – írta.
Sok országban ugyanakkor vakcinalottóval vagy pénz, esetleg egyéb ajándék juttatásával sikerült az oltási kedvet növelni.Cherie ezekkel kapcsolatosan is szkeptikus: nem gondolja, hogy megfelelő számú embert lehet mobilizálni akár kényszerrel, akár ajándékkal. Úgy véli, a tudatos állampolgárok kérik az oltást, az oltáselleneseket viszont nemigen lehet pénzzel sem meggyőzni. Sőt: még inkább bizalmatlanná válnak, ha rájuk kényszerítik a vakcinát.
Forrás: Infostart