Mi lett a Jobbikból Jakab Péter vezetésével?
Hogyan jutott idáig, és milyen jövő áll a baloldali összefogás részévé váló párt előtt? Egyáltalán van-e még jövője az identitását vesztett politikai formációnak? Elemzésünk.
Érdekes éven van túl a Jobbik. A mind személyi, mind ideológiai szinten teljesen átformált, és a baloldali összefogás szerves részévé vált pártnak úgy tűnik nem igazán sikerült valódi identitást építenie, és elsősorban a pártelnök, Jakab Péter személye határozza meg a párt karakterét.
A 2018-as választási vereség után, a pártszakadást, a Mi Hazánk politikusainak kiválását és a volt pártelnök, Vona Gábor visszavonulását követően kevés fajsúlyos politikusa maradt a pártnak.
Az identitásválsággal küzdő formáció szép lassan egyre közelebb került a baloldali pártokhoz. 2018 decemberétől már rendszeresen közösen akcióztak, és 2019-es EP-választáson elért történelmi mélypontot jelentő 6 százalékos eredmény után a párt a baloldallal való teljes összefogás választotta. Az őszi önkormányzati választáson már szinte teljes együttműködésben indultak.
A megmaradt ismertebb politikusokat vagy kiszorították a pártból (Volner János) vagy maguktól távoztak (Mirkóczki Ádám). Jakab Péter elnökké választása után pedig komoly tisztogatásba fogott. A korábban első- és másodvonalas jobbikosok közül többen a háttérbe szorultak – ilyen volt az etikai bizottság vezetésével megbízott Staudt Gábor, vagy az egykor óriási befolyással rendelkező pártigazgató, Szabó Gábor, aki jelenleg választmányi elnök.
A többieket az új vezetés lassan kiszorította. Távozott Szávay István és az ő köréhez tartozók, Bencsik János, Sneider Tamás, és Varga-Damm Andrea.
Mára a párt korábbi ismertebb tagjai közül gyakorlatilag csak Szilágyi György és Z. Kárpát Dániel maradt nyilvánosan is aktív, de ők teljes mértékben lojálisak az új pártelnökhöz.
Persze ott van még Gyöngyösi Márton, de róla EP-képviselővé választása óta alig hallani. A legérdekesebb hír vele kapcsolatban az volt, hogy kiderült, tagja az olasz kommunista Altiero Spinelli-ről elnevezett, európai parlamenti csoportosulásnak. Egy olyan csoportnak, amelyet többek közt két, magyarok által jól ismert, szélsőliberális európai politikus, Guy Verhofstadt és Daniel Cohn-Bendit alapított, és aminek tagja Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára is.
Jobbik = Jakab Péter
Miután Jakab Péter lett a Jobbik elnöke, saját csapatát a jellemzően a párt korábbi harmadik vonalból jött, kevéssé ismert politikusokból alkotta meg. A jelenlegi vezetés pozícióit kivétel nélkül Jakabnak köszönheti, és ez eddig a lojalitásukban is tükröződött. Jakab látványos és sokszor botrányt keltő akcióival, provokatív parlamenti megnyilvánulásaival sikeresen építette fel saját karakterét, a lázadó, harcias politikus figuráját.
A párttal kapcsolatos hírek többsége már ekkor róla szólt, és ez csak erősödött miután az ellenzéki vezetők közül elsőként jelentette be, hogy indul az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségért a baloldali összefogás által szervezett előválasztáson. A Jobbik kommunikációjában ettől kezdve különösen kiemelt szerepet kapott a pártelnök személye.
Sikeresen pörgették fel Facebook oldalát, az első hónapokban rendszeresen nyerte a „lájkbajnokságokat”, rendszeressé váló provokatív megnyilvánulásaival (krumplit, száraztésztát, és hasonló dolgokat vitt a miniszterelnöknek, sőt egyszer Orbán Viktor parlamenti székébe is beleült) sikeresen tartotta magán a figyelmet.
Jakab karakterét időközben tovább építette a párt.
Bár a helyzetet némiképp árnyalta, hogy eközben a havi 2,2 milliót kereső pártelnök sofőrrel és saját testőrséggel járta az országot, az új karakter látványos eredményt hozott.
Jakab meglepetésre egészen a miniszterelnök-jelölti előválasztásig több közvéleménykutató méréseiben rendszeresen vezetett a többi jelölt előtt. A Jobbik pedig ezzel párhuzamosan tornászta fel támogatottságát, és a DK mellett stabilan az ellenzék legerősebb pártja lett. Jelenleg a teljes népesség körében év közepén már 10-12 százalék körüli támogatottsággal rendelkeztek.
Mi lett a Jobbikból Jakab Péter vezetésével?
A párt jelenlegi szavazótábora azonban így is jóval elmaradt a 2018-as választáson elért több mint 19 százalékos listás eredménytől, bár magasabb, mint az EP-választáson elért 6 százalékos eredmény.
Érdemes azonban figyelembe venni, hogy ugyan jelenleg is a vidéki szavazók teszik ki támogatóik többségét, és továbbra is elsősorban a keleti-északkeleti országrészben a legnépszerűbbek, a Jobbik szavazótábora jelentősen átalakult.
A korábbi radikális szavazók legtöbbje átpártolt a Mi Hazánk Mozgalomhoz, amely a jelenlegi mérések szerint valószínűleg szintén bekerül majd az Országgyűlésbe. A Jobbik jelenlegi szavazótábora azonban nehezen meghatározható, korántsem olyan egységes, mint korábban, amikor a párt még egyértelműen jobboldali politikát képviselt.
Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a jelenlegi Jobbik nem igazán rendelkezik egyértelmű politikai karakterrel.
Ugyan jobbközép néppártként határozzák meg magukat, ám támogatottságukat tekintve a „néppárt” jelző túlzásnak tűnik, a jobbközép karakter pedig tekintve a régi baloldali pártokkal való szoros együttműködést, kevéssé látszik hitelesnek.
Deák Dániel, a XI. Század Intézet vezető elemzője lapunk megkeresésére kiemelte, mivel jelenleg teljes mértékben Jakab személye határozza meg a pártot, a Jobbik népszerűsége az ő támogatottságával együtt kezdett el mozogni. Ezzel szemben korábban, Vona Gábor elnökségének idején a párt a több karizmatikus arc miatt népszerűbb tudott lenni a saját pártelnökénél is.
A párt azonban jelenleg nem rendelkezik a pártot megjelenítő karakteres arcokkal sem, és Jakabon kívül nem is igazán építettek fel új politikust. Ennek következtében pedig rövid távon továbbra is a pártelnök népszerűsége határozhatja meg a Jobbik táborának méretét. Ez pedig nem túl jó hír a pártnak.
Kudarcos előválasztás
Jakab Péter ugyanis csúnyán megbukott az előválasztáson. A várakozásokkal ellentétben még a második fordulóba sem jutott be, megelőzte őt a baloldal jelenlegi miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter, Dobrev Klára, és Karácsony Gergely is. Ez talán részben annak köszönhető, hogy az előválasztáson többségében a fővárosi és a nagyvárosokban élő választók szavaztak, és ezeken a helyeken alacsonyabb a párt stabil támogatottsága.
Deák Dániel szerint ez az eredmény egyértelmű kudarc Jakab számára, és meg is pecsételte a politikus sorsát.
Úgy véli, a következő tisztújításon várhatóan leváltják majd a pártelnököt. Hozzáteszi, nem véletlen, hogy a választás előtt már nem, csak azt követően mernek tisztújítást tartani a Jobbikban. Szerinte Jakab kudarcának hátterében részben az állhat, hogy a politikus nem titkolt módon a vidéki választókat igyekezett megszólítani, ezért indította el például az úgynevezett „parizerkampányt”.
„Az év első felében ez hozott is neki népszerűséget, azonban a nyáron kiderült, hogy ez az egész csupán színjáték: valójában egy drága, sofőr vezette kocsival jár és a melósok nyelvén sem ért. Ennek egyik látványos megnyilvánulása az az augusztusi jelenet volt, amikor egy építkezésen dolgozó munkással kezdett el minősíthetetlen stílusban ordibálni Jakab Péter.
Deák szerint Jakabnak innen már nagyon nehéz lesz felállni. Felhívta a figyelmet, hogy a Mandiner politikusok és közéleti személyiségek közösségi médiában való megjelenését elemző LikeFight sorozatának adatai is azt jelzik, hogy az e téren korábban igen erős pártelnök, jelentősen veszített az erejéből. Politikusként tehát már megbukott, a kérdés az, hogy pártelnökként mikor fog – jegyezte meg.
Hibák, botrányok
Nem az említett történet volt azonban az egyetlen komolyabb botrány Jakab Péter körül. Sőt, a Jobbik elnökével kapcsolatban sorban kerültek napvilágra megosztó történések. A Bors például arról írt, hogy a politikus a parlamenti képviselőknek járó bérelt lakással trükközik. Jakab tagadta a vádat, és pert helyezett kilátásba.
Korábban egy jobbikos utcafórumon a magát Jakab testőrének nevező férfi és láthatóan kigyúrt, biztonsági őrnek kinéző társai dulakodni kezdtek egy férfivel, majd fojtófogással földre kényszerítették, és tanúk szerint meg is fenyegették. A férfiről kiderült, hogy a Jobbik volt országgyűlési képviselője. Az ügyben testi sértés és garázdaság miatt indult eljárás Jakab kísérőivel szemben.
Jakab azzal is bekerült a hírekbe, hogy bár többször támadta a kormány családpolitikáját maga is felvette a Családok otthonteremtési kedvezményét, ami némileg alááshatta a politikus hitelét. Kiderült az is, hogy bár a „nép gyermeke” imázst talán teljessé teszi, ha az ember arról posztol az Instagramján, hogy egy disznóvágáson Eminem egyik számára táncol, de ez nem feltétlenül segíti a felelős politikus karakterének megjelenítését.
Novemberben pedig olyan cikkek jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a családos politikus és kabinetfőnöke, Molnár Enikő között több van, mint egyszerű munkakapcsolat.
Jakab tagadta, hogy bármi is lenne kettejük között munkakapcsolaton kívül, és közölte perelni fog. Állítása szerint a kabinetfőnökével baráti a viszonya, hisz 2016 óta együtt dolgoznak.
A párt egyik, korábban felfüggesztett tagja emiatt etikai eljárást kezdeményezett Jakab és Molnár ellen. Érdekes módon az indítványozót még aznap kizárták a pártból. Mindenesetre
Az előválasztáson is volt némi feszültség a Jobbikban, miután kiderült, hogy Békés megye kettes számú a Jobbik saját politikusa helyett az MSZP-s Miskéri Lászlót támogatja a párt. Annak ellenére, hogy a Jobbik helyi alapszervezetei a párt politikusát, Gajdos Attilát szerették volna indítani. A politikus végül a Márki-Zay féle Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjeként indult, és bár nem nyert, de a Jobbik-MSZP-jelölt előtt végzett az előválasztáson.
A fent említett néhány történet mellett számos példát lehetne még említeni. Mindez együtt jelentősen megtépázhatta Jakab népszerűségét, valószínűleg nem csak a szavazók, hanem a párt tagjai körében is.
Mi lesz a Jobbikkal a 2022-s voksolás után?
A 2021 első felében tapasztalt lendület 10 százalék fölé emelte a párt bázisát, de azóta úgy tűnik, nem tud előre lépni a párt. A Republikon Intézet legfrissebb mérése szerint a párt népszerűsége jelenleg 8 százalékos, a Závecz Research pártpreferencia-kutatása alapján pedig a teljes népesség 9 százaléka támogatja őket. A felmérés részletes összegzésében mindkét közvélemény-kutató kiemelte, hogy a Jobbik támogatottsága szeptember óta kis mértékben, de folyamatosan csökken.
Deák Dániel szerint ez annak köszönhető, hogy miután Jakab támogatottsága visszaesett magával húzta a Jobbikot is.
Ennek ellenére biztosra veszi, hogy a Jobbik egyelőre túlél majd. Egyrészt azért, mert a „füstös szobákban kötött alkuk” eredményeként az előválasztáson úgy osztották le egymás közt a helyeket a pártok, hogy a DK mellett a Jobbik indul majd a legtöbb egyéni körzetben. Igaz ezek jó része nehezebben nyerhető, billegő körzet.
Másrészt, Gyurcsány Ferenccel kötött paktumnak köszönhetően a baloldali összefogás közös listáján is sok befutó helyet kaphatnak Jakabék, így a DK után valószínűleg a Jobbiké lesz a második legnagyobb ellenzéki frakció. Deák szerint ez azonban nem életbiztosítás a Jobbik számára, hiszen a párt valódi társadalmi támogatottsága lényegesen alacsonyabb, mint a leendő parlamenti frakció mérete.
Az elemző úgy véli, a Jobbik számára jelenti az egyik legnagyobb veszélyt Márki-Zay Péter mozgalma jelenti,
nem meglepő, hogy a nyilvánosságban is igen gyakran üzenget egymásnak Jakab és a baloldali miniszterelnök-jelölt. Szintén komoly kockázat a párt számára, hogy az előrejelzések szerint a baloldal veszíteni fog 2022-ben. Mivel a Jobbik inkább a billegő egyéniket kapta meg, így számukra hatalmas veszteség lehet egy közös baloldali kudarc – tette hozzá Deák Dániel.
Összességében úgy véli, a Jobbik önálló pártként már nem nagyon értelmezhető, az alapszervezeti és a vidéki hálózata is jelentősen meggyengült. Deák úgy fogalmazott, „Egyszemélyes showműsor lett, minden attól függ, hogy Jakab Péter tud-e változtatni a megcsappant támogatottságán. Amennyiben a baloldal vereséget szenved 22-ben, akkor Jakabnak mindenképpen távoznia kell, és mivel nem nagyon van utánpótlás, mindez könnyen a párt végét is jelentheti.”
Forrás: Mandiner