Oroszország nyilvánosságra hozta az USA válaszát a biztonsági javaslatokra

Moszkva vezető diplomatája csalódottságát fejezte ki a régóta várt tárgyalások eredménye miatt – írja az Rt.com.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megerősítette, hogy Moszkva írásos választ kapott az Egyesült Államoktól a NATO-bővítéssel kapcsolatos biztosítékokra vonatkozó kéréseire és csalódottságának adott hangot az engedmények hiánya miatt.

Az ország vezető diplomatája csütörtökön úgy fogalmazott, hogy „nem érkezett pozitív válasz” az amerikai fél által az amerikai féllel folytatott több hetes tárgyalásokat követően átadott dokumentumban megfogalmazott alapvető aggályaira.

„A fő kérdés a mi világos álláspontunk a NATO további keleti terjeszkedésének és az Orosz Föderáció területét fenyegető, nagy pusztító erejű fegyverek telepítésének elfogadhatatlanságáról”– magyarázta Lavrov.

Lavrov szerint az Antony Blinken amerikai külügyminiszter által a múlt heti svájci tárgyalásokat követően megígért dokumentum nem foglalkozott ezekkel az aggályokkal.

„Jelzésértékű, hogy amikor nyugati kollégáink reagálnak a javaslatainkra, mindig a megállapodás szerinti elvek megvalósítását követelik az euroatlanti térségben… rögtön azt mondják, hogy ez azt jelenti, hogy a NATO-nak joga van a terjeszkedéshez, és egyetlen országnak sincs joga ezt megtiltani”.

A dokumentumra később, még aznap reagálva Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára azt mondta, hogy Oroszország most mérlegeli válaszát és a dokumentumot Vlagyimir Putyin elnök értékeli.

A szóvivő szerint az orosz fél által előterjesztett kéréseket Washington és az Egyesült Államok vezette katonai blokk nem vette teljes mértékben figyelembe.

„Mindig van és kell is lennie perspektívának… a további párbeszédre”– mondta. „Ez a mi érdekünk és az amerikaiak érdeke is. Ami azonban a dokumentumtervezetekről folytatott érdemi párbeszédet illeti, vannak más jellegű kérdések, de nem fogok elébe menni a dolgoknak” – tette hozzá Peszkov.

Lavrov azt is elárulta, hogy a dokumentum tartalma „valószínűleg a közeljövőben válik ismertté a nagyközönség számára”.

Ugyanakkor – tette hozzá – „ahogy amerikai kollégáink elmondták, bár ők inkább bizalmasan szeretnék kezelni, az Egyesült Államok valamennyi szövetségesével, valamint az ukrán féllel is megállapodtak róla. Kétségtelen, hogy a közeljövőben kiszivárog”.

A múlt héten Blinken utalt arra, hogy Washington nem hajlandó engedményeket tenni Oroszország azon követelésének, hogy a NATO korlátozza a határai közelében történő terjeszkedését azzal, hogy megakadályozza Ukrajnát abban, hogy megpróbáljon csatlakozni a katonai blokkhoz.

A genfi tárgyalásokat követően az államtitkár így nyilatkozott: „Világossá tettem Lavrov miniszter úrnak, hogy vannak bizonyos elvek, amelyeket az Egyesült Államok, partnereink és szövetségeseink kötelesek megvédeni. Ezek közé tartoznak azok is, amelyek akadályoznák az ukrán nép szuverén jogát, hogy maga írja meg a jövőjét. Ott nincs kereskedelmi tér – nincs” – mondta.

Kijevnek a blokkhoz való csatlakozási törekvéseit Moszkvában már régóta „vörös vonalnak” tekintik, Peszkov korábban azt mondta, hogy ez „élet-halál” kérdése.

A múlt hónapban Oroszország két szerződéstervezetet adott át, az egyiket Washingtonnak, a másikat a NATO-nak címezve, amelyek célja szerinte az európai kontinensen a konfliktusok kockázatának csökkentése. Moszkva azt kérte, hogy a blokk tartózkodjon minden katonai tevékenységtől a Szovjetunió bukása után, 1997 után csatlakozott volt Varsói Szerződés államainak területén.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szintén lekicsinyelte annak esélyét, hogy Moszkva kéréseibe beleegyezik, mondván, hogy az országnak nincs vétójoga Ukrajna csatlakozási törekvéseivel szemben és ragaszkodott ahhoz, hogy nem fogadja el a „kétszintű” tagsági rendszert, amely megakadályozza, hogy csapatokat telepítsen bizonyos államokba.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban rámutatott, hogy az utolsó szovjet miniszterelnök, Mihail Gorbacsov biztosítékokat kapott a Nyugattól arra vonatkozóan, hogy a NATO nem fog benyomulni a Szovjetunió összeomlása után keletkezett térbe.

Egy dokumentumrészletet 2017-ben titkosítás alól feloldottak, és ezt követően több elemző is arra hivatkozott, hogy amerikai, brit és német tisztviselők az 1990-es években szóban biztosították a Kremlt arról, hogy a NATO nem fog benyomulni a kelet-európai országokba.

Azzal érvelve, hogy Oroszország biztonsága érdekében szükség van az írásos biztosítékokra, hogy nem lesz további bővítés, Putyin azt állította, hogy a Nyugat „becsapta” Oroszországot az azt követő években, amikor Lengyelország, Bulgária, Románia és a balti államok felvételt nyertek.

Forrás: