Az orosz egységet méltatta Putyin a Krím és Oroszország újraegyesülésének évfordulóján
Az orosz egységet méltatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Luzsnyiki stadionban pénteken a Krím Ukrajnától való visszacsatolásának 8. évfordulóján megtartott beszédében.
“Régóta nem volt nálunk akkora egység, mint most” – hangoztatta Putyin a harcoló katonák példájára hivatkozva a stadionban, ahol a belügyminisztérium adatai szerint 95 ezres éljenző-zászlólengető tömeg gyűlt össze egy nagyszabású ünnepi koncertre, az aréna falain kívül pedig további 103 ezren figyelték kivetítőkön az eseményt.
Az elnök a soknemzetiségű orosz nép sorsközösségével kapcsolatban az orosz alkotmányra, a különleges hadműveletben harcoló katonák önfeláldozásával kapcsolatban pedig a Bibliára hivatkozott.
Arról beszélt, hogy “nincs nagyobb szeretet annál, mint ha valaki a lelkét adja barátaiért”. A hadművelet elindításának célja Putyin szerint a Donbasszban élő civilek megmentése volt a népirtástól és a szenvedéstől.
A nyolc évvel ezelőtti eseményről szólva, amelyet az orosz hivatalos nyelvezet “újraegyesítésként” emleget, azt mondta, hogy a Krímet “megalázó” helyzetből kellett kiragadni – Ukrajna nevét nem ejtette ki – , amelyben csak a maradékelv alapján jutott neki a költségvetésből. Felsorolta a jelentősebbeket az ott 2014 óta végrehajtott orosz beruházások közül.
Putyin egy, a Krím és Szevasztopol fejlesztése ügyében csütörtökön megtartott tanácskozáson arra bátorította az orosz nagyvállalatokat, köztük a bankokat, hogy bekapcsolódjanak az ottani projektekbe, mert már “nincs mitől félni”. Sok orosz cég korábban, a nyugati szankcióktól tartva, nem képviseltette magát a félszigeten.
Az elnök azt hangoztatta, hogy a gazdasági büntetőintézkedések a nehézségek mellett új lehetőségeket is jelentenek.
A Krím újraegyesülését Oroszországgal pénteken országszerte megünnepelték.
Oroszország 2014-ben március 18-án egyesült újra a Krím félszigettel, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva.
Több nyugati politikus és jogi szakértő a genocídium emlegetésének jogosságát is kétségbe vonta a délkelet-ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, amely 2022-es ukrajnai háború kirobbantása előtt nyolc éve kezdődött, és mintegy 14 ezer ember életét követelte.
Forrás: Orosz Hírek