Gigászi fordulat a háborúban: Törökország átállt Putyin oldalára?

A török elnök szerint ugyanolyan hiba lenne felvenni a közösségbe a két skandináv államot, mint 1952-ben Görögországot.

Törökország sem Svédország, sem Finnország NATO-csatlakozásért nem lelkesedik – nyilatkozta pénteken a török ​​elnök a The Guardian beszámolója szerint. „Nyomon követjük a Svédországgal és Finnországgal kapcsolatos fejleményeket, de egyelőre nincs pozitív véleményünk róluk” – fogalmazott Recep Tayyip Erdogan.

Svédország és Finnország NATO-hoz való csatlakozása az elnök szerint pontosan olyan hiba lenne, mint amilyen Görögország 1952-es felvétele volt. Erdogan azért nyilatkozott így, mert Ankara szerint Görögország a NATO-tagságát Törökország törekvései ellen használta.

Az elnök megjegyzésével elsősorban a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű militáns csoportra célzott, amelyet Ankara terrorista szervezetnek tart, bár úgy tűnt, hogy valójában az egész skandináviai kurd közösségre utalt. Svédországban jelenleg hat kurd származású parlamenti képviselő van, és egy nagyobb kurd diaszpóra is található, amely a legnagyobbnak tekinthető a Közel-Keleten kívül. A török ​​hatóságok egyelőre nem támasztották alá bizonyítékokkal azon állításaikat, amelyek szerint a kérdéses parlamenti képviselők kapcsolatban állnának a PKK-val vagy más hasonló, Svédországon kívüli csoportokkal. Finnország kurd ajkú lakosságát 2020-ban valamivel több mint 15 000 fősre becsülték, ami a lakosság kevesebb mint 1 százaléka.

A NATO-csatlakozáshoz az összes tagállam egyetértése szükséges. Törökország 1952 óta a NATO tagja és tagsága továbbra is a nyugati országokkal szemben folytatott külpolitikájának sarokköve. Ennek ellenére Ankara a közelmúltban úgy döntött, hogy a Görögországgal fennálló nézeteltérések miatt nem vesz részt a NATO által a májusra tervezett athéni hadgyakorlaton.

Mindeközben a svéd kormány pénteken közzétett egy biztonságpolitikai jelentést, amelyben úgy értékeli a helyzetet, hogy Moszkva is negatívan fog reagálni az ország esetleges NATO-csatlakozására, és számos ellenintézkedést kezdeményezhet. Ezek között szerepelhet kiber- és hibridtámadások indítása Svédország ellen, a svéd légtér vagy a svéd felségvizek megsértése, illetve olyan támadó jellegű fellépés, mint például az atomfegyverekkel történő stratégiai fenyegetőzés.

Jelentésében a svéd kormány úgy véli, hogy Oroszországnak megvan a képessége arra, hogy korlátozott számú támadó lépést tegyen olyan országokkal szemben mint Svédország. Ann Linde svéd külügyminiszter szerint nem lehet kizárni a Svédországgal szembeni fegyveres támadást sem. Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és kormánya a jelentés alapján hozza meg végleges döntését a nyugati katonai szövetséghez való csatlakozásról.

Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin finn kormányfő csütörtökön bejelentette, hogy Finnország a lehető leggyorsabban kéri felvételét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe, és várhatóan Svédország is követni fogja szomszédja példáját. Erre a volt orosz kormány- és államfő, Dmitrij Medvegyev atomháborút emlegetve reagált.