Mutatjuk, mi kell ahhoz, hogy Magyarország hozzájusson az uniós forrásokhoz

Nincs szükség újabb tárgyalásokra és újabb elvárások sem támaszthatók Magyarországgal szemben. Szükség van viszont többek között a vagyonnyilatkozatok tartalmának bővítésére, valamint a korrupció megelőzésének és felderítésének javítását célzó intézkedésekre is. Lajstromba vettük hazánk legfontosabb vállalásait.

Több hónapon át tartó, nehéz, de konstruktív egyeztetési folyamat zárult le a magyar kormány és az Európai Bizottság között Brüsszel vasárnapi döntésével. A Bizottság megállapította, hogy a magyar kormánnyal folytatott egyeztetések eredményeként benyújtott

amelyek miatt a Bizottság a kondicionalitási eljárást megindította. Amennyiben a magyar kormány a vállalásokat teljesíti, a kondicionalitási eljárás még az év vége előtt lezárul. Menetrend szerint az újjáépítési alappal és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások év vége előtt lezárulnak, hazánk pedig forrásvesztés nélkül léphet 2023-ba.

Mi szükséges az eljárás lezárásához?

Mindenekelőtt az, hogy a kormány a vállalásait jelentős részben végrehajtsa. Ez jogalkotást és egyéb kormányzati intézkedéseket is igényel, amihez pedig időre van szükség. Jó hír viszont, hogy

Hazánk legfontosabb vállalásait alább vettük lajstromba:

• Integritás Hatóság létrehozása, melynek feladata olyan esetekben beavatkozni, ahol véleménye szerint az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érinti az uniós pénzügyi támogatások végrehajtását. A hatóság függetlenségét átfogó garanciák biztosítják, elnökét nyílt pályázat alapján az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki
• Korrupcióellenes Munkacsoport, amelynek elnöki tisztjét az Integritás Hatóság elnöke tölti be. A munkacsoport paritásos alapon, vagyis egyenlő mértékben működik majd kormányzati és nem-kormányzati szférából érkező tagokkal. Éves jelentéseiben a korrupció megelőzésének és felderítésének javítását célzó intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tesz a kormánynak
• A kormány vállalja a vagyonnyilatkozatok személyi hatályának és tartalmának kibővítését, illetve ellenőrzési rendszerének megerősítését
• Vállalja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átlátható gazdálkodását
• Vállalja, hogy a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén külön eljárást alkalmaz
• Csökkenti az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányát
• Az átláthatóság növelése érdekében vállalja az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztését
• Megerősíti az OLAF-fal való együttműködést
• Központi nyilvántartást vezet a közkiadások fokozott átláthatóságának biztosítása érdekében

Mi lesz a következő napok menetrendje?

A magyar kormány már augusztus végén megkezdte a vállalt intézkedések végrehajtását, amit tovább fog folytatni a Bizottsággal és nemzetközi szervezetekkel (Európa Tanács, OECD) szoros együttműködésben.

az egyiket szeptember 19-én, a másikat szeptember 23-án. Előbbiben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó, illetve az OLAF-fal való együttműködéssel kapcsolatos törvénymódosítások lesznek. A szeptember 23-i törvénycsomag tartalma még előkészítés alatt áll.

Veszít-e forrásokat Magyarország? 

Magyarország eddig sem veszített uniós forrásokat, és a Bizottság mai döntése alapján ez a veszély nem is fenyeget. Amennyiben a magyar kormány a vállalásokat teljesíti, szankciós tanácsi határozat elfogadására nem kerül sor. Ezért másodlagos jelentőségű, hogy a tervezet milyen szankciós javaslatot tartalmaz.

Forrás: Mandiner