A kijevi rezsim hadba lépésre provokálja a NATO-t, hogy elkerülje összeomlását?
Moszkvában provokációnak minősítették a Lengyelországra mért rakétacsapást, amerikai katonai körök pedig tudatták, hogy a két rakétát Ukrajnából lőtték Lengyelországra – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szerdán.
„Az előzetes információk cáfolják, hogy a rakétát Oroszországból lőtték volna ki” – mondta Joe Biden amerikai elnök szerdán reggel, támogatásáról biztosítva az ügyben indított NATO-vizsgálatot.
Megfigyelők nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a két emberéletet követelt akcióval az volt az ukrán vezetés célja, hogy kiprovokálja a NATO hadba lépését Oroszország ellen, és ezzel elkerülje a kijevi rendszer összeomlását. Ezt a feltételezést látszik alátámasztani Zelenszkij ukrán elnök kijelentése, miszerint az orosz rakétatámadás a háború nagyon jelentős eszkalálódását idézi elő.
Az ukrán elnök vélhetően azt szeretné elérni, hogy a NATO érvénybe léptesse az atlanti szerződés közös reagálásra vonatkozó cikkét, és hadba lépjen Oroszország ellen a NATO egyik tagját ért támadás ürügyén. Nyugati részről most azzal igyekeznek igazolni a rakéták Ukrajnából történt indítását, hogy a két orosz rakéta azért kötött ki lengyel területen, mert az ukrán légelhárítás lelőtte őket, miközben ukrán célpontok felé repültek.
A nyakatekert logika erősíti annak gyanúját, hogy Kijev célja a NATO közvetlen összeugrasztása Oroszországgal saját hatalmi berendezkedésének fenntartása végett.
A ZET lengyel rádió közlése szerint a két rakéta egy gabonaszárítót talált el a lengyel-ukrán határ közelében fekvő Przewodow faluban, a Lublini Vajdaságban.
Kijev provokatív magatartásának ismeretében nem kizárt, hogy ukrán idegenkezűség miatt állt le a Magyarországra irányuló orosz olajszállítás is. Az Ukrajnán át vezető Druzsba szivattyújának megrongálása miatt a NATO más kelet-európai országai sem kapnak orosz olajt.
A kialakult helyzetben az orosz vezetés úgy döntött, hogy folytatja az ukrajnai hadműveletet, hogy elérje Ukrajna nácitlanítását, demilitarizálását és semlegességét. A Kreml szóvivője azzal indokolta a különleges katonai művelet folytatását, hogy Kijev nem akar tárgyalni.
Bali, Moszkva, Varsó, Kijev, 2022. november 16. szerda (MB)