Korábbi CIA-elemző: Katonai puccs fenyegeti Zelenszkij ukrán elnököt
A harctéren bekövetkezett kudarcok arra késztethetik az ukrán hadsereget, hogy fellépjen Volodimir Zelenszkij elnök ellen – nyilatkozta Larry Johnson nyugalmazott CIA-elemző.
„”Könnyen lehet, hogy Zelenszkijt a következő három-négy héten belül puccsal leváltják, mert a keleti fronton a csapatok körében óriási az elégedetlenség” – mondta Johnson a Redacted műsorvezetőjének, Clayton Morrisnak a hétvégén közzétett interjúban.
Ukrajnának a június elején nyugaton kiképzett csapatokkal és a NATO által szállított harckocsikkal és páncélozott járművekkel indított nagyszabású zaporozsjei offenzívája sehol sem hozott áttörést. A tervezett áttörés kihasználására szánt további dandárokat a frontális támadások folytatására vetették be, olyannyira, hogy az USA és szövetségesei nyilvánosan is hangot adtak az ukrán taktikával kapcsolatos csalódottságuknak.
Johnson nem az első amerikai elemző, aki a hadsereg Zelenszkij elleni fellépéséről értekezik. A hónap elején Scott Ritter volt amerikai tengerésztiszt azt mondta, hogy minden egyes megsemmisített ukrán dandárral nő a katonai puccs esélye.
„Elérkezhetünk egy 1917-es Kerensky-pillanathoz, amikor a hadsereg egyszerűen azt mondja, hogy ” befejeztük” – mondta Ritter a MOATS műsorvezetőjének, George Gallowaynek. Felhozott egy nemrégiben megjelent Politico-cikket is, amelyben felvázolta, hogy ki vezetné Ukrajnát, ha Oroszország valahogyan meggyilkolná Zelenszkijt. Ritter szerint azonban Moszkvának nem áll szándékában Zelenszkijt megölni, mivel lehet, hogy helyére egy még keményebb ember lépne.
Johnson a Redactednek azt mondta, hogy a konfliktus jelenlegi állása szerint Ukrajnának mint országnak a túlélése ” nagyon kétséges”. Kijev már most is teljes mértékben függ a Nyugattól, és szükségletei csak nőni fognak, miközben képességei tovább csökkennek – mondta a volt CIA-tisztviselő.
Johnson szerint a konfliktus amerikai stratégiája az volt, hogy Oroszországot egy megnyerhetetlen háború csapdájába ejtse, és Moszkvában rendszerváltást eredményezzen. Ehelyett „ez fog történni Ukrajnával”, és Washingtonnak ki kell találnia, hogyan „hátráljon ki” a konfliktusból, mert masszívan alábecsülte Oroszország gazdasági és katonai erejét.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hasonlóan érvelt a hónap elején, amikor egy interjúban azt mondta, hogy Ukrajna nyugati patrónusai nyilvánosan elkötelezték magukat amellett, hogy „az utolsó ukránig harcolnak”, de a múltban már többször cserbenhagyták szövetségeseiket és védenceiket, Dél-Vietnamtól kezdve „Ashraf Ghani 2021-es afganisztáni rezsimjéig”.
Szembesülve a legitimitásával kapcsolatos nyugati aggályokkal, amennyiben lemondja a 2024-es elnökválasztást, Zelenszkij azt javasolta, hogy tartsák meg a szavazást, de ehhez finanszírozást követelt a Nyugattól.
Az ukrán vezető attól is tart, hogy a Nyugat elhagyja őt, ha Ukrajna túl messzire megy az Oroszország területei ellen történő támadásokban. Segítője, Mihail Podoljak azóta azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei áldásukat adták a „megszállt területek” – vagyis a Krím, Donyeck, Luganszk, Zaporozsje és Herszon – elleni támadásokra. Mivel a Krím 2014-ben arra szavazott, hogy újra Oroszországhoz csatlakozzon, a négy régió pedig tavaly szeptemberben tette ugyanezt, Moszkva ugyanúgy orosz területként tekint rájuk, mint Belgorodra vagy Kurszkra, amelyeket Ukrajna szintén támadások célpontjává tett.
NIF