Fico és a többiek – hogyan tovább, Szlovákia?
Sok kis egeret vajúdtak a hegyek – a szlovákiai kormányalakítás olyan nehéz lesz, mint amilyennek előzetesen ígérkezett.
A szombati parlamenti választás eredménye a szavazatok 99,43 százalékának összeszámlálása után a következő lett:
A Robert Fico-féle Smer nyert a szavazatok 23,31%-ával.
A második helyen a liberális Progresszív Szlovákia (PS) végzett 17%-kal, míg a harmadik pozícióba a Fico mellől korábban ellépő, Peter Pellegrini féle, baloldali Hlas került 14,97%-kal.
A parlamentbe jutott még a különutas, populista Igor Matovic volt kormányfő által vezetett OĽaNO és barátai, KÚ és Za ľudí koalíció 9,02%-kal, a kereszténydemokrata KDH 6,90%-kal, a jobboldali-liberális SaS 6,19%-kal, valamint a radikális jobbos SNS 5,67%-kal.
Ebből is látható: a magyar mozgalmakat tömörítő, egységpártként a parlamentbe való visszajutásra létrejött Szövetség nem ugorta meg az 5 százalékos küszöböt: 4,48 százalékot szerzett a magyar párt.
Nem jutott be az új és hangos radikális jobboldali erőként nagyobb lendülettel érkezett Republika sem
(4,79 százalék), az Eduard Heger előző kormányfő által gründolt Demokraták pedig egyenesen leszerepelt a 2,93 százalékkal, és így járt az előző ciklusban még kormánykoalíciós erőként működő Család Vagyunk (Sme Rodina): Boris Kollár mozgalma mindössze 2,24 százalékos támogatottságot szerzett.
A Szövetségen kívül két további magyar párt is indult még a választáson: a Híd maradéka 0,26 százalékot, a Magyar Fórum pedig 0,11 százalékot szerzett mindössze.
A tanulságok
Az előzetes kutatásokhoz képest Fico pártja elég jól szerepelt a maga 23 százalékával (18 és 24 százalék között mérték előtte a népszerűségét) – de jól mutatja a szlovák politikum szétesettségét, hogy
Fico a szavazatok egynegyedét sem megszerezve tudott befutni az első helyen.
Gyengén szerepelt viszont a Progresszív Szlovákia: a választások előtt nagyobb támogatottságot is mértek nekik a végül elért 17 százaléknál, amivel látványosan elmaradtak a botrányokból visszatérő Fico pártja mögött.
A harmadik erő, a Pellegrini-féle, balos Hlas az előzőleg mért támogatottságának csúcsát, közel 15 százalékot tudott elérni – így az lesz belőle, amire minden elemző számított: a mérleg nyelve, a királycsináló a most következő tárgyalások előtt. Még az sem kizárt, hogy egy Fico nélküli koalícióban esetleg ki tudja harcolni magának a kormányfői posztot.
A Matovic-féle OL’aNO és barátai egész jó eredményt értek el a 9 százalékukkal – kérdés, mennyire tudnának majd együttműködni egy esetleges Fico-ellenes koalícióban, hiszen
Igor Matovic a populista üzenetei mellett leginkább arról ismeretes, hogy egy teljesen összeférhetetlen alak
– amit rövid, de zajos kormányzásával is bizonyítani tudott.
A kispártok kapcsán – ahogy korábban is írtuk – döntő kérdés és a most következő kormányalakítási tárgyalások legfontosabb kiindulópontja lett, hogy ki ugorja meg és ki nem a küszöböt. Ficóék és a liberális-jobboldali erők is értékes szövetségeseket veszthettek, hiszen Boris Kollár Fico felé nyitott Család Vagyunk mozgalma, vagy az Ukrajna- és Nyugat-kritikában Ficóékat jobbról előző Republika kimarad a törvényhozásból, értékes százalékok mentek így a levesbe.
Nem beszélve a magyar párt közel 5 százalékos, mégis küszöb alatt maradt eredményéről: a magyar választók jelentős tömege marad így képviselet nélkül, s a Szövetségnek is fontos szerepe lehetett volna a kormányalakítási játszmák során. Eduard Heger pártja pedig súlytalannak bizonyult, pedig ők is ott lehettek volna egy Fico-ellenes koalíció sorában.
Ficóval vagy nélküle?
A bejutó pártok között ott van a sok mindent túlélt SNS: a régi radikális jobboldali pártnak nem lenne gondja egy Ficóval kötött koalícióval.
Az SaS nyilván a Ficóval szemben állók táborát erősíti, és
a Progresszív Szlovákiával összefogva egy liberális-jobbos koalíciót magvát alkothatnák.
Elméletben harmadik erő lehetne ebben a kereszténydemokrata KDH is, bár a progresszívek harcos liberalizmusa nehezen fér össze a valódi konzervatív kereszténydemokráciával, és a KDH nem zárja ki a Ficóval való együttműködés elméleti lehetőségét sem. És ott van az OL’aNO, ami szintén a Fico elleni koalíció tagja lehetne, de Matovic nagyon megégette magát az elmúlt évek veszekedős, majd széteső kormányzatával, az SaS-vezérrel gyűlölik egymást – szóval nagyon nem egyértelmű, hogy könnyen meg tudnának állapodni egymással.
És végül ott van a Hlas: Peter Pellegrini döntése meghatározhatja Szlovákia következő éveit:
vagy Fico, vagy az ellentábor mellé áll.
Pellegrini a voksolás után bejelentette: örül a választási eredménynek, és gratulált Robert Ficónak és a Smernek a nem hivatalos győzelemhez. „Nem nyertük meg a választásokat, ezért meg kell várnunk, hogy ki kapja meg a megbízást a kormányalakításra és a hivatalos tárgyalások megkezdésére. Ezek során a tárgyalások során mutatkozik majd meg, hogy milyen kormánynak van esélye létrejönni” – tette hozzá a Hlas elnöke.
Pellegrini meg van róla győződve, hogy az új kormányban nem szabadna két exkormányfőnek lennie. Szerinte minden miniszterelnöknek más-más elképzelése van a kormány működéséről. „Ez nem optimális, de ez nem azt jelenti, hogy nem jöhet létre ilyen koalíció, mivel mindig is személyekről beszéltem” – mondta Pellegrini, majd hozzátette: a választási eredmények miatt senkinek sem kell pánikba esnie vagy megijednie, szavai szerint „semmi rossz nem történik Szlovákiával”.
A pozsonyi parlamentben 150 képviselő ülhet, így 76 képviselőre van szükség a többséghez. Jelen állás szerint Ficóéknak 42 képviselőjük, a Progresszív Szlovákiának 32 képviselője lesz a törvényhozásban, ami azt jelenti, hogy egynél több koalíciós társra van szükségük a többségi kormányzáshoz.
A Smer és Pellegriniék együtt 69 képviselővel rendelkeznek, ez még mindig nem többség. Az SNS még 10 képviselőt tudna hozzáadni, ez már ki tudna adni egy minimális többséget számukra.
A másik oldalon a Progresszív Szlovákia, az SaS, az OL’aNO és a KDH együtt is csak 71 képviselővel rendelkezne
– ha egyáltalán meg tudnának állapodni egymással.
Megint csak Pellegrinire terelődik tehát a figyelem: ha odaáll a Fico-ellenes tábor mellé, akkor még további variációkban megvalósulhat egy sok kis pártból álló koalíció. Igaz, Szlovákiában ilyennel már két alkalommal is próbálkoztak az elmúlt másfél évtizedben – és Fico visszatérésével zárult mindkét kísérlet.
Magyar következmények
A magyar Szövetség vezetője, Forró Krisztián a következőket közölte vasárnap reggel: „Történelmi eredményt értünk el, a siker mégis elmaradt. Ennyi szavazatot, mióta az egységes MKP kettészakadt, magyar párt nem kapott, és a párt elnökére sem szavazott ennyi ember. Köszönöm a bizalmat azoknak, akik tegnap a Szövetségre szavaztak. Köszönöm az aktivisták munkáját, és mindenkinek, aki csak egy kicsit is segített a munkájával. Köszönöm családom támogatását, feleségemnek, hogy támaszom volt. Az ellenszél óriási volt, de ez nem lehet kifogás. Bár igyekeztem mindent megtenni a sikerért, mert hittem benne, a politikai felelősséget, természetesen, vállalom” – írta Forró Krisztián.
Forrás: Mandiner