Az orosz SPUTNIK így számolt be Orbán Viktor sajtótájékoztatójáról
SPUTNIK: Orbán szerint a csatlakozási tárgyalások megkezdése az EU és Ukrajna között nem több, mint „politikai gesztus”
A múlt heti brüsszeli csúcstalálkozón Magyarország megvétózta az EU 2024-2027-es költségvetésének növelését, beleértve a Kijevnek nyújtandó 50 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor nem szavazott az Ukrajnával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése ellen, de figyelmeztetett, hogy Budapestnek „még 75 lehetősége” lesz arra, hogy megakadályozza ezt a folyamatot.
Az Európai Unió és Ukrajna közötti csatlakozási tárgyalások megkezdése Orbán Viktor szerint nem több politikai gesztusnál.
A magyar miniszterelnök megismételte korábbi figyelmeztetését, miszerint az EU-nak nem szabadna ilyen tárgyalásokat kezdenie egy olyan országgal, amely konfliktusban áll. A nagy nemzetközi sajtótájékoztatót tartó, a leköszönő év eredményeit összegző Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem érdeke szövetségben lenni egy olyan országgal, amely katonai konfliktusban áll. Elmondta, hogy a december 14-15-i EU-csúcson ellenezte a csatlakozási tárgyalások megkezdését Kijevvel, de nem tudta meggyőzni a maradék 26 uniós vezetőt, hogy változtassák meg a véleményüket.
Orbán Viktor egy költői kérdést is intézett a 27 tagú európai blokkhoz, amelyben azt kérdezte, hogy Brüsszel szándékozik-e befogadni Ukrajnát az új orosz régiókkal együtt. A magyar miniszterelnök ekkor a Donyecki Népköztársaságra, a Luganszki Népköztársaságra, a Herszon régióra és a Zaporozsjei régióra utalt. A DPR, a LPR, a Herszon és a Zaporozsjei területnek az Oroszországi Föderációval való egyesítéséről szóló népszavazásokat 2022. szeptember 23-27-én tartották meg.
Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy szükség van egy békemegállapodásra. Figyelmeztetett:
„Ha Európa nem kezd tárgyalásokat, akkor az Európán kívüli nagyhatalmak és az oroszok… az amerikaiakkal fognak megegyezni Európa feje fölött”.
Ukrajna azonban a magyar parlament döntése nélkül nem vehető fel az EU-ba. Orbán Viktor rámutatott, hogy Oroszország különleges katonai műveletet folytat Ukrajnában, hiszen Moszkva soha nem üzent hadat a kijevi rezsimnek, és nem hirdetett általános mozgósítást. Ami Budapestet illeti, „nincs jövőképe egy másik országról, csak magára, a saját érdekeire koncentrál” – húzta alá a miniszterelnök. Hozzátette: Magyarországnak nem érdeke, hogy „határa legyen Oroszországgal”. Ami az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást illeti, az nem mehet „a magyarok kárára” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
„Ha költségvetési fedezetre van szükség, akkor erről a parlamentnek kell tárgyalnia, a kormány készen áll egy ilyen tárgyalásra, de nem hitellel, és főleg nem az Európai Unió jelenlegi költségvetési keretein belül”
– mondta. Orbán óva intett a költségvetés „felduzzasztásától”, mondván, hogy „nem kellene eladósodnunk senki irányába”. A magyar kormány „el akarja kerülni, hogy a Magyarországnak szánt forintokat feleméssze az Ukrajnának nyújtott támogatás”.
„Brüsszelben zsarolás folyik”, annak ellenére, hogy Magyarország mindenben eleget tesz az Európai Bizottság kéréseinek – sajnálkozott Orbán, hozzátéve, hogy „nem sokat tehetünk ez ellen”. Értékelése szerint nem lehet szemrehányást tenni azért, hogy „minden eszközt felhasznál Magyarország érdekeinek érvényesítése érdekében”. Ugyanakkor az EU-tagországok nem dönthetnek úgy, hogy Magyarország beleegyezése nélkül pénzügyi támogatást nyújtanak Kijevnek a blokk költségvetéséből – jegyezte meg a miniszterelnök. Csak a költségvetésen kívüli kifizetésekről állapodhatnak meg, mint ahogyan azt tennék, ha a többi 26 ország közös hitelt venne fel erre a célra.
Később Orbán Viktor azt mondta, hogy az EB-nek nincs oka arra, hogy az uniós alapszerződés 7. cikke alapján (a jogállamiság megsértése miatt) megpróbálja megfosztani Magyarországot szavazati jogától, hiszen épp most ismerte el, hogy az ország igazságszolgáltatási rendszere rendben van. Megjegyzendő, hogy miután a magyar miniszterelnök megvétózta az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd eurós uniós csomagot, olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint az EU tisztviselői az Európai Unióról szóló 2007-es szerződés 7. cikkének alkalmazását fontolgatják. Ez utóbbi cikkely felhatalmazza a blokkot arra, hogy az európai jogszabályok megsértése esetén felfüggessze egy tagország szavazati jogát.
Az Európai Tanács december 14-én úgy döntött, hogy megkezdi az uniós csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, Grúziának pedig tagjelölti státuszt biztosít. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki a csúcstalálkozón nem szavazott erről a döntésről, azt mondta, hogy az Európai Bizottság november 8-án kelt ajánlásaiban maga is elismerte, hogy Ukrajna még nem teljesítette a csatlakozási tárgyalások megkezdésének három feltételét.
Ukrajna 2022. február 28-án kérte az uniós tagságot, nem sokkal azután, hogy Oroszország elindította különleges műveletét. Ukrajna és Moldova 2022. június 23-án kapta meg a tagjelölti státuszt. Az Európai Bizottság 2023 novemberében javasolta, hogy az EU kezdjen csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával.
Magyarország akkor tudja megvétózni az EU és Ukrajna közötti csatlakozási tárgyalásokat, ha azok valósak és nem hipotetikusak – jelentette ki később Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
„Úgy gondolom, hogy a legjobb döntést hoztuk meg. Nem veszünk részt ebben a döntésben, nem vagyunk felelősek érte, és a következményektől is megszabadulunk”
– mondta Szijjártó a Mandiner portálnak adott interjúban.
A vétó – mutatott rá – akkor lenne célszerű, „ha az igazi, és nem hipotetikus, mint most, és a nem hipotetikus tárgyalások előkészítése során Brüsszel valami számunkra kedvezőtlen dolgot akar ránk erőltetni”.
NIF
Follow @jobboldalihirek