Európa 100 ezer katonát küldhet Ukrajnába, már zajlanak a tárgyalások
Donald Trump egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok nem fog katonai erőket küldeni Ukrajnába még békefenntartás céljából sem, ezt a feladatot Európának kell megoldania. E döntés nyomán az európai vezetők már tárgyalásokat folytatnak arról, milyen összetételű és mekkora létszámú haderőt küldjenek, ugyanakkor még abban sincs egyetértés, hogy pontosan milyen célt szolgáljon egy ilyen misszió. Az ügyet ismerő források szerint a megbeszélések korai szakaszban járnak, és komoly viták alakultak ki arról, mely országok milyen mértékben vennének részt a műveletben.
Az európai nemzetek egy fegyverszünet vagy békemegállapodás esetén Ukrajnába küldendő csapatokról egyeztetnek, miközben a francia elnök, Emmanuel Macron vezetésével zajló tárgyalások már most megosztottságot szültek. Egyesek szerint idő előtt vetették fel a kérdést, mások pedig úgy vélik, a döntés kockázatos, különösen az oroszokkal való közvetlen konfliktus lehetősége miatt. Kijev katonai helyzete továbbra is gyenge, miközben az orosz erők előretörnek a keleti fronton. Az európai vezetők ugyanakkor nem akarják azt az üzenetet küldeni Vlagyimir Putyinnak, hogy készek tárgyalni a területek megtartásáról, mivel ez győzelemként értelmezhető Moszkva számára.
Donald Trump következetesen kitart amellett, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt a tűzszünet kikényszerítésében, és Macronnal és Volodimir Zelenszkijjel folytatott párizsi tárgyalásain hangsúlyozta, hogy ez az európai országok feladata. Ez egyben azt is jelenti, hogy az európai országoknak saját katonai erőiket kellene bevetniük Ukrajnában, akár NATO-garanciák nélkül is. A lehetséges csapatok többségét Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország adhatná.
Az EU-n belül azonban komoly bírálatok érték Macron tervét. Donald Tusk lengyel miniszterelnök például kijelentette, hogy Lengyelország nem tervez katonákat küldeni Ukrajnába. Ezzel szemben Boris Pistorius német védelmi miniszter Berlin lehetséges részvételéről beszélt, bár ő is hozzátette, hogy még korai döntéseket hozni. Mark Rutte NATO-főtitkár óvatosságra intette a tárgyaló feleket, mondván, nyilvános egyeztetések csak Putyin malmára hajthatják a vizet, mivel megerősíthetik benne azt a hitet, hogy követelései teljesülhetnek.
A tárgyalások során az is vita tárgyát képezte, hogy a csapatok békefenntartó vagy elrettentő szerepet töltsenek be. Az olaszok inkább a békefenntartás mellett érvelnek, míg a francia és ukrán tisztviselők az elrettentést támogatják. Egy esetleges elrettentő erő mintegy 40 ezer katonát igényelne egy többnemzetiségű koalícióban, de rotációs rendszerben akár 100 ezer katona is szükséges lehet – állította Franz-Stefan Gady, osztrák katonai stratéga.
Egy ilyen nagyságrendű misszió azonban komoly terhet róna az európai haderőkre, amelyek már így is jelentős erőforrásokat irányítottak át Ukrajnának. Elemzők szerint bár Trump szilárdan kitart döntése mellett, az európai országoknak valószínűleg nyomást kell gyakorolniuk Washingtonra, hogy legalább hírszerzési és logisztikai támogatást nyújtson a misszió sikeréhez, – írja az Index.