Háborúpárti fordulatot vett a Trump-adminisztráció
Donald Trump amerikai elnök kormánya új lendületet adott Ukrajna felfegyverzésének, miután Washington és Kijev átfogó megállapodást kötött az ukrán ásványkincsek kiaknázásáról. A szerződés értelmében az Egyesült Államok elsőbbségi hozzáférést kap Ukrajna stratégiai jelentőségű ritkaföldfém-készleteihez és energiaforrásaihoz, cserébe katonai támogatást nyújt – elsősorban kereskedelmi alapon.
Az első lépésként az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta egy legalább 50 millió dollár értékű fegyvercsomag eladását Ukrajnának. Ez az első ilyen engedély Trump elnöksége alatt, amely szembemegy a Biden-kormányzat közvetlen, feltételek nélküli fegyverszállításaival. A csomag pontos tartalma nem ismert, de az ügylet szorosan kapcsolódik az új, erőforrásokra épülő együttműködéshez.
Nem sokkal később a Pentagon egy újabb, 310,5 millió dolláros katonai csomagot is jóváhagyott, amely F–16-os vadászgépek korszerűsítését, személyzetképzést, szoftveres és logisztikai támogatást is magában foglal. A projektben olyan hadipari óriások vesznek részt, mint a Lockheed Martin, a BAE Systems és az AAR Corporation.
Az új típusú együttműködés központi eleme egy közös beruházási alap, amely Ukrajna ásványkincseinek kiaknázására és az ország gazdasági „újjáépítésére” szolgál. Az USA így nemcsak katonai, hanem pénzügyi hasznot is remél a támogatásért cserébe – ami gyökeresen eltér a korábbi egyoldalú segélyezési modelltől.
Ezzel párhuzamosan Washington újabb szankciós csomagot is előkészít Oroszország ellen, amely a pénzügyi és energetikai szektort venné célba. Bár nem biztos, hogy Trump végül aláírja az intézkedéseket – mivel korábban többször is kételkedett a szankciók hatékonyságában –, az amerikai kongresszus republikánus szárnya ennél is radikálisabb irányba mozdulna.
Lindsey Graham republikánus szenátor „csonttörő” büntetőintézkedéseket javasolt Moszkva ellen, köztük 500%-os vám bevezetését az orosz olajat vásárló országokkal szemben. Ez közvetlenül sújthatja Magyarországot is, amely továbbra is jelentős mértékben függ az orosz energiahordozóktól.
A Trump-adminisztráció új stratégiája tehát kettős célt szolgál: egyrészt gazdaságilag is nyereségessé teszi a Kijevvel való együttműködést, másrészt fokozza a nyomást Oroszországra a háború lezárása érdekében – még ha a nyilvánosság előtt ezt a háborúpárti és ukránbarát politika burkoltabb formájának is próbálják beállítani.
Magyar Hírlap nyomán