„Slava Ukraina” felkiáltással képviselte Ruszin-Szendi az ukránbarát álláspontot a magyar helyett
Az Index információi szerint a Honvédelmi Minisztérium átfogó vizsgálatot folytatott Ruszin-Szendi Romulusz, a korábbi vezérkari főnök NATO-üléseken tanúsított viselkedésével kapcsolatban. A minisztérium bekérte a NATO vezérkarfőnöki találkozók hangfelvételeit, ezeket összevetették Ruszin-Szendi jelentéseivel és a részére adott hivatalos mandátummal.
A vizsgálat megdöbbentő eredménnyel zárult, amelyet a minisztérium a Nemzetbiztonsági Bizottság elé terjesztett. Kiderült, hogy Ruszin-Szendi az orosz–ukrán háború kitörése óta négy NATO-ülésen vett részt, ahol rendre eltért a magyar kormány hivatalos álláspontjától. Ukrajna-barát nézeteket hangoztatott, miközben elhallgatta a békepárti, háborúellenes magyar álláspontot, és ezzel szembement a számára kiadott utasításokkal.
A vizsgálat azt is feltárta, hogy az altábornagy jelentéseiben olyan megállapításokat szerepeltetett, amelyek valójában el sem hangzottak a részéről. Ezzel félrevezette feletteseit, azt a látszatot keltve, hogy a magyar mandátum szerint járt el.
További súlyos megállapítás volt, hogy az Európai Unió vezérkarfőnöki találkozóján sem képviselte a magyar álláspontot az Ukrajna Kiképző Misszióval (EUMAM) kapcsolatos aggályokról, pedig erre egyértelmű megbízást kapott.
Különösen nagy felháborodást váltott ki, hogy Ruszin-Szendi NATO-felszólalásait a „Slava Ukraina” (Dicsőség Ukrajnának) köszöntéssel zárta, ami az ukrán hazafias retorika egyik jelképévé vált, különösen a 2014-es Majdan óta, és a 2022-es orosz–ukrán háborúban vált nemzetközileg ismertté. A kormány békepárti álláspontjával ez a gesztus szöges ellentétben állt.
A NATO vezérkarfőnöki ülések súlya miatt az ügy komoly következményekkel járhat. Ezeken a találkozókon ugyanis a katonai javaslatokat egyeztetik, amelyek a legmagasabb szintű NATO-döntésekhez is alapul szolgálnak. A Honvédelmi Minisztérium ezért tartotta szükségesnek a Nemzetbiztonsági Bizottság tájékoztatását, hiszen a vezérkari főnök kettős kommunikációja nemcsak a szövetségesek bizalmát áshatta alá, hanem Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit is veszélyeztethette, sőt a NATO döntéshozatali folyamataira is hatással lehetett.
Mandiner nyomán
Follow @jobboldalihirek