Rendkívül komoly csapások várnak Ukrajnára
Dróntámadás, válaszcsapás, és titkosszolgálati csőd: új szintre lépett az ukrajnai konfliktus
A hétvégi, hosszú időn át előkészített ukrán dróntámadás után az orosz válasz nem is váratott soká: Kijevet érte légicsapás. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt arról kérdeztük, hogy ez már az orosz válaszcsapások nyitánya-e, mi a jelentősége a megrongált bombázóknak, és hogy történhet-e fordulat a háború menetében még idén.
– A hétvégén egy komoly provokációval indult az újabb eszkaláció: először orosz vasútvonalakat robbantottak fel, az amerikai eredetű robbanóanyagok használatát az oroszok gyorsan azonosították. Ezt követte a Pókháló nevű drónhadművelet, melyet másfél évig készítettek elő. Teherautókról indított drónokkal, az orosz légibázisok közvetlen közeléből hajtották végre, és több stratégiai bombázót sikerült megrongálniuk. Ez az akció nemcsak katonai, hanem pszichológiai hadviselés is volt – figyelmeztet Nógrádi.
A művelet után azonnal Putyin és Trump telefonbeszélgetésére került sor, amely során az orosz elnök világossá tette: Moszkva válaszolni fog, és meggyőződésük szerint az akció időzítése – egy nappal az isztambuli találkozó előtt – egyértelműen azt szolgálta, hogy az orosz fél elálljon a részvételtől. Moszkva ugyan valószínűleg nem nyúl atomfegyverhez, de az orosz katonai doktrína értelmében, ha egy atomhatalmat nem atomhatalom támad meg, és annak hátterében más atomhatalmak (USA, Nagy-Britannia, Franciaország) állnak, akkor megnyílik a lehetőség az atomfegyver alkalmazására – emelte ki a szakértő.
Az orosz válaszcsapások tehát nemcsak várhatóak, hanem elkerülhetetlenek. Már azonosították a támadás oroszországi szervezőjét is: egy ukrán állampolgár, aki időközben orosz útlevelet szerzett. A háború most új fázisba lépett – és a válaszlépések csak most kezdődnek.
– A sajtóban közben vita folyik arról, hány gépet ért találat – 13 vagy 41. Van ennek jelentősége?
– Részben igen, de nem technikai, hanem politikai-pszichológiai szempontból. Az orosz vezetés számára ez óriási presztízsveszteség, hiszen az orosz hírszerzés nem tudta időben felismerni vagy megakadályozni a belső támadást. Az amerikai elnök – megszokott módon – azt állítja, nem tudott semmiről. Ha igazat mond, az súlyos inkompetencia, ha hazudik, akkor botrányos beavatkozásról van szó – ahogy egy korábbi magyar pekingi nagykövet is fogalmazott.
– A béke, úgy tűnik, egyre távolabb kerül. Lehet még bármiféle fordulat az év második felében?
– A jelek szerint az Egyesült Államok és Európa útjai is kezdenek elválni: miközben Merz német kancellár éppen most ismételte el a háborúpárti európai álláspontot Washingtonban, Trump – akit Moszkvában egyre inkább pragmatikus tárgyalópartnerként kezelnek – nem állt be a háborúpárti narratíva mögé. Trump szerint béketárgyalásokra van szükség, nem újabb fegyverszállítmányokra.
És miközben a Nyugat a „háborús győzelem” fantáziáját kergeti, Oroszország az isztambuli egyeztetések után visszaadott 6000 ukrán holttestet. Kijev eddig azt állította, hogy ezek az emberek eltűntek – most kiderült, hogy halottak. Az ukrán vezetésnek most jóvátételt kell fizetnie a családoknak, ami hatalmas költségekbe verheti az amúgy is összeomlás szélén álló ukrán költségvetést.
– Tehát marad a háború?
– Igen, a jelenlegi nyugati elit háborúpárti politikája mellett ez elkerülhetetlennek látszik. Ahelyett, hogy a tárgyalásos rendezést erőltetnék, inkább újabb frontokat nyitnak és fokozzák a feszültséget – tette hozzá Nógrádi.
MH nyomán
Follow @jobboldalihirek