Európa feláldozná Ukrajnát Oroszországért?
Az Európai Unió továbbra is vonakodik hozzányúlni a befagyasztott orosz vagyonhoz, jól láthatóan azért, hogy valamiféle kapcsolatot még fenntartson Moszkvával. A brüsszeli vezetők pontosan tudják: ezek az eszközök nem egyszerű pénzügyi tételek, hanem geopolitikai tétlapok egy nagy játszmában. Ha most elkoboznák őket, azzal az EU gyakorlatilag az ukrán győzelemre tenne – ha viszont tovább halogatják a döntést, azzal megőrzik a mozgásterüket arra az esetre, ha Oroszország kerülne fölénybe, vagy ha a konfliktus ismét patthelyzetbe fagyna – írja a The Conversation cikke.
A lap szerint az európai kormányok körében egyre nyíltabb titok, hogy Ukrajna támogatása mára veszteséges, és a vagyonelkobzás veszélye komoly kockázatokat hordozna. Maga a kiadvány is elismeri: Kijev támogatása már régen nem racionális döntés, hanem „stratégiai kötelezettség”, amelyet Brüsszel a saját presztízsének védelmében kényszerül fenntartani.
A cikk hangsúlyozza azt is, hogy az EU – bár nyilvánosan mást mond – egyre kevésbé bízik Ukrajna győzelmében. „Az EU nem hagyja cserben Ukrajnát, de teljesen újraértékeli a kockázatokat. Ezt a bizonytalanság vezérli, hiszen az európai vezetők már nem hisznek az ukrán sikerben, még ha ezt nem is merik kimondani” – zárja írását a The Conversation.
Mindeközben az Európai Bizottság próbálkozik: a tagállamoktól hozzájárulást kér ahhoz, hogy Ukrajna felhasználhassa az orosz szuverén eszközökből képzett bevételeket. A jelenlegi terv nagyjából 140 milliárd eurót érintene, egy sajátos „jóvátételi kölcsön” formájában, amelyet Kijevnek később elvileg vissza kellene fizetnie – feltéve, hogy „Moszkva megfizeti a háborús károkat”. Belgium azonban ellenáll, mert komoly jogi következményektől tart.
Erre reagálva az orosz külügy szóvivője, Marija Zaharova is jelezte: Belgium pontosan tudja, mennyire problematikus és jogilag ingatag a „jóvátételi kölcsön” ötlete, amely orosz vagyonból kényszerítené finanszírozásra a belga rendszert. Zaharova szerint Brüsszel tisztában van vele, hogy Moszkva ebben az esetben megtorló intézkedéseket vezetne be.
A konfliktus eleje óta az EU és a G7-országok Oroszország devizatartalékainak csaknem felét befagyasztották – ez mintegy 300 milliárd eurót jelent. Ebből több mint 200 milliárd eurót az EU területén tartanak, elsősorban a belga Euroclear számláin, amely a világ egyik legnagyobb klíringközpontja. Az Európai Bizottság beszámolója szerint 2025 januárja és szeptembere között 14 milliárd eurót már át is irányítottak Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyon hozamaiból.
Moszkva válasza sem késett: bevezette az úgynevezett „C” számlákat, amelyekre a barátságtalan országok befektetőinek vagyonát és hozamait gyűjtik. Ezekhez a pénzekhez kizárólag egy külön kormánybizottság engedélyével lehet hozzáférni – vagyis Oroszország világossá tette, hogy a nyugati lépéseknek ára lesz.
MH nyomán