A franciák is nagy háborúra készülnek: Macron csütörtökön jelentést tesz
Emmanuel Macron várhatóan csütörtökön jelenti be az önkéntes katonai szolgálat bevezetését Franciaországban – írja a Le Figaro. A tervezet már hónapok óta előkészítés alatt áll, amit a globális biztonsági helyzet romlása és a nemzetközi feszültségek növekedése miatt sürget a párizsi vezetés. A G20-csúcson az államfő arról beszélt: a „bizonytalanságokkal terhelt” világban és az európai határokon dúló háború árnyékában elérkezett az idő, hogy Franciaország újra erőt demonstráljon.
A francia sajtó szerint a csütörtöki napra időzítik az elnöki bejelentést, bár hivatalosan ezt még nem erősítették meg. Macron Johannesburgban úgy fogalmazott: ha Franciaország biztonságot akar, képesnek kell lennie elrettenteni minden agresszort, ehhez pedig „erős nemzetre, erős hadseregre és közös cselekvőképességre” van szükség.
Miközben a skandináv és balti államok – Oroszország közvetlen szomszédai – az elmúlt években újraélesztették vagy fenntartották a kötelező sorkatonaságot, Franciaország 1997-ben, Jacques Chirac elnöksége alatt szüntette meg a sorozást. Fabien Mandon tábornok, a francia vezérkar főnöke a France 5 adásában úgy nyilatkozott: Európa több szomszédja is visszatért a nemzeti szolgálathoz, és ezt Párizsnak is komolyan kell vennie. Ugyanő a közelmúltban arról beszélt, hogy a franciáknak fel kell készülniük arra is, hogy gyermekeik meghalhatnak egy jövőbeni háborúban.
Macron már júliusban jelezte a katonai vezetők előtt: az orosz fenyegetés miatt Európa veszélybe sodródott, ezért „mozgósítható és kitartó nemzetre” van szükség. A tartalékosok megerősítése mellett „új keretet kell biztosítani a fiatalok számára, hogy más formában szolgálhassák a hadsereget” – mondta, őszi döntést ígérve.
A védelmi tárca egyelőre nem árult el részleteket az új szolgálati forma hosszáról, feltételeiről és költségeiről. Alice Rufo miniszterhelyettes szerint a munka még folyamatban van. A sajtó úgy tudja, évente 10 és 50 ezer közötti fiatal részvételével számolnak, a szolgálat pedig mintegy 10 hónapig tartana, fizetéssel együtt.
A 2025-ös stratégiai felülvizsgálat szerint a megújított önkéntes katonai szolgálat a nemzeti kohézió erősítését és egy válság esetén bevethető, mozgósítható tömeg létrehozását célozza. A francia haderő jelenleg mintegy 200 ezer aktív katonát és 47 ezer tartalékost számlál; 2030-ra ezt 210 ezerre, illetve 80 ezerre növelnék. Egy korosztály részleges mozgósítása – önkéntes alapon – hozzájárulhat ahhoz, hogy Franciaország képes legyen hosszabb távon is kitartani egy esetleges konfliktusban – vélekedett Pierre Schill tábornok.
A politikai elit egy része üdvözli az ötletet. Cédric Perrin, a Szenátus külügyi és védelmi bizottságának republikánus elnöke szerint minden, ami erősíti a nemzeti ellenállóképességet és a hazafias szellemet, támogatandó. A Nemzeti Gyűlés (RN) vezetője, Jordan Bardella az X-en jelezte: támogatja a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, akár egy önkéntes alapon induló rendszerrel. A szocialista Patrick Kanner viszont óvatosabb, bár nem ellenzi, ha a fiatalok önkéntesen vállalnak szolgálatot a hazáért.
A várható döntés érintheti a 15–17 évesek számára létrehozott általános nemzeti szolgálat (SNU) jövőjét is, amely 2019 óta működik, de finanszírozása és hatékonysága erősen megkérdőjeleződött; gyakorlatilag egy kéthetes csapatépítő táborként működött.
Bennfentes.net nyomán