Bejutott Ukrajnába a magyar küldöttség, úton vannak, hogy ellenőrizzék a Barátság kőolajvezetéket
Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes, államtitkár vezetésével szerdán magyar küldöttség utazott Ukrajnába, hogy tárgyalásokat folytasson a Barátság kőolajvezeték újbóli megnyitásáról, valamint – amennyiben lehetőség nyílik rá – felmérje a vezeték jelenlegi állapotát.
Czepek Gábor a magyar–ukrán határról, Záhonyból jelentkezve elmondta: január 27-e óta nem működik a Barátság kőolajvezeték, miután Ukrajna leállította annak működését. Hangsúlyozta, hogy ez az infrastruktúra kulcsfontosságú Magyarország számára, hiszen évente mintegy 5 millió tonna kőolaj érkezik rajta keresztül Oroszországból Ukrajnán át.
A miniszterhelyettes szerint a vezeték stratégiai jelentőségét két fő tényező adja. Egyrészt ezen keresztül jut el a nyersanyag az ország egyik legfontosabb energetikai központjába, a Dunai Finomítóba, ahol a Mol üzemanyagot állít elő, és ezzel gyakorlatilag az egész ország ellátását biztosítja. Másrészt az orosz Ural típusú kőolaj jóval kedvezőbb áron érkezik, mint a nyugati forrásokból származó nyersanyag. Az elmúlt négy évben ennek az árkülönbségnek az előnye elérte a 650 milliárd forintot. A kormány ennek jelentős részét adó formájában beszedte, és mintegy 500 milliárd forintot a rezsivédelmi alapba irányított, vagyis az olcsóbb keleti energia nemcsak az üzemanyagárakat, hanem a rezsivédelmet is segítette.
Czepek Gábor arra is kitért, hogy a közel-keleti konfliktus tovább növelte a helyzet súlyát, mivel a tengeri szállítás egyre nehézkesebbé vált, és Európa egészében energiapiaci feszültségek alakultak ki. Ilyen körülmények között különösen nagy előnyt jelent, ha egy ország csővezetéken keresztül is képes biztosítani az energiaellátását. Magyarország szerinte azért került kedvezőbb helyzetbe, mert az elmúlt években következetesen megvédte a keleti energiaforrásokhoz való hozzáférését.
A miniszterhelyettes részletesen beszélt arról is, milyen feladattal utazott a delegáció Ukrajnába. Mint fogalmazott, Magyarország nem fogadja el a kőolajvezeték leállítását, ezért a kormány egy külön küldöttséget hozott létre, amelynek feladata a Barátság vezeték helyzetének feltárása. A bizottság célja, hogy meggyőződjön a vezeték állapotáról, és megteremtse az újraindítás feltételeit. Hangsúlyozta: a csővezetékben szállított kőolaj magyar tulajdon, amelyet sem uniós, sem amerikai szankciók nem érintenek, így Magyarországnak joga van hozzá.
A Czepek Gábor vezette delegációban a miniszterhelyettes mellett egy olajipari szakértő, egy nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezető és egy energiapiaci elemző is helyet kapott. A politikus szerint a cél egyértelmű: megteremteni a Barátság kőolajvezeték újranyitásának feltételeit. A közel-keleti válság miatt a magyar kormány már kénytelen volt a stratégiai készletekhez nyúlni, és védett üzemanyagárat bevezetni.
Czepek Gábor kulcsfontosságúnak nevezte a vezeték újranyitását, amely szerinte már nemcsak magyar, hanem európai szinten is jelentős kérdés. A delegáció korábban Pozsonyban egyeztetett a szlovák energetikai kormányzat és az energiapiaci szereplők képviselőivel. Szlovákia is csatlakozott a kezdeményezéshez, és közösen levelet küldtek az Európai Bizottságnak, amelyben részletesen bemutatták a térség energiapiaci helyzetét, földrajzi adottságait és ellátási viszonyait.
A magyar fél az ukrán energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettesnek is levelet küldött, amelyben azt kérte: vagy indítsák újra a vezetéket, vagy tegyék lehetővé annak műszaki vizsgálatát.
A miniszterhelyettes elmondta, hogy a küldöttség ezért lépi át a határt és utazik Kijevbe: tárgyalni szeretnének az elküldött levélről, és érdemi párbeszédet kezdeményeznek a vezeték jövőjéről. Nemcsak az ukrán energetikai kormányzattal kívánnak egyeztetni, hanem a nagykövetekkel is, mert álláspontjuk szerint az európai energiaválság egyik megoldása a keleti energiaforrásokhoz való hozzáférés helyreállítása.
Hozzátette: a misszió célja, hogy a magyar érdekeket határozottan képviseljék a tárgyalóasztalnál, és sikerüljön újra megnyitni a Barátság kőolajvezetéket. Mint mondta, a magyar kormány – szemben a Tisza Párt álláspontjával – abban hisz, hogy az országnak biztosítania kell az olcsó keleti erőforrásokhoz való hozzáférést, nem pedig lemondani róluk.
A delegáció feltehetően már belépett Ukrajnába: Czepek Gábor 11 óra 3 perckor azt közölte, hogy már úton vannak Kijev felé.