Megszavazták az Alaptörvény-módosítást, ami alapján soha többé nem lehet miniszterelnök Orbán Viktor
Az Országgyűlés hétfő délután 135 igen szavazattal, 50 nem ellenében, 6 tartózkodással megszavazta az Alaptörvény 16. módosítását, amely alapján soha többé nem lehet miniszterelnök Orbán Viktor, de Magyar Péter is legfeljebb nyolc évig töltheti be a posztot.
A módosítással megteremtették a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) és a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántásának alaptörvényi lehetőségét. A Fidesz és KDNP képviselői nem támogatták az előterjesztést, a Mi Hazánk képviselői tartózkodtak.
A javaslatot május 20-án nem a kormány, hanem egyéni képviselői indítványként nyújtotta be a Tisza Párt két képviselője: Melléthei-Barna Márton és Hantosi István.
Ez a gyakorlat korábban is sok kritikát kapott, hiszen nem előzte meg társadalmi és szakmai egyeztetés, amit az elmúlt tizenhat évben sokan hiányoltak. Magyar Péter ugyanakkor a módosítás fő pontjait már a kampányban is megígérte, a javaslatot jegyző Melléthei-Barna pedig a parlamenti vitán arról beszélt: ez egy állásfoglalás arról, hogy milyen államot kívánnak építeni, és három világos üzenete van: a hatalom nem örök, a közvagyon a nemzeté, az állam intézményei nem szolgálhatnak politikai önvédelmi mechanizmusként.
A javaslat egyik legvitatottabb pontja, hogy Magyar Péter egyik fő kampányígéretét teljesítve két ciklusban korlátozták a miniszterelnök mandátumát, és a „nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni”.
A módosítás másik pontja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetését készíti elő, amely technikai részletei a később benyújtott uniós törvénycsomagban szerepelnek. Az eredeti javaslat még azt mondta ki, hogy a kekvák vagyona nemzeti vagyon, ezen szervezetek alapítói jogait a kormány gyakorolja, és akár a kormány meg is szüntetheti ezeket.
Később a törvényalkotási bizottságban pontosítottak a szövegen: kikerült az a rész, hogy a kekvák vagyona nemzeti vagyon, és a végleges verzió szerint a kormány helyett az állam gyakorolja a kekvák alapítói jogait.
Kiegészítették a szöveget azzal, hogy a kekvák megszüntetése után az államra csak az államtól kapott vagyon száll vissza.
A korrekcióra azért volt szükség, mert több kekva hagyományos alapítványi formában működött már a 2021-es átalakítás előtt is.
Az Alaptörvény-módosítás harmadik pontjára azért volt szüksége a Tisza Pártnak, hogy meg tudják szüntetni a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Az eredeti javaslatban egyszerűen hatályon kívül helyezték volna ezt a részt: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”
Miután a KDNP már petíciót is indított a keresztény kultúra védelméért, Magyar Péter gyorsan benyújtott egy módosítót, hogy csak a második mondatot töröljék az Alaptörvényből, azaz ezt: „Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”
„Ez a hivatal semmilyen hasznos funkciót nem látott el. Egyetlen célja volt: a félelemkeltés” – mondta a parlamenti vitában a bukott Melléthei-Barna.
A most elfogadott módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Follow @jobboldalihirek