Amit a Financial Times írt, azt Gyurcsány nem tette zsebre

Hatalmas a pánik a DK-ban!

Gyorsuló ütemben hagyja maga mögött a nehezebb időszakot a magyar gazdaság. Ezt külföldön is elismerik, a magyar baloldal azonban ennek az ellenkezőjét állítja. Úgy, hogy a kormányzásuk alatt a magyar gazdaság volt a legsérülékenyebb Európában.

Sorra javítják a hazai és a nemzetközi szervezetek a magyar gazdasági teljesítményről szóló előrejelzéseiket. Így például a Nemzetközi Valutaalap májusban még 4,3 százalékos magyar növekedést várt erre az évre, majd a minap ezt a számot 6,2 százalékra emelte. Londoni elemzőházak pedig arról cikkeznek, hogy a magyar gazdaság lábal ki a régióban a leggyorsabb ütemben a nehéz időszakból. Mindezek ellenére Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke és szövetségesei folyamatosan arról beszélnek, hogy az Orbán-kormány nem kezelte a koronavírus-járvány okozta válságot, ahogy az elmúlt tíz év gazdaságpolitikáját is kudarcnak nevezik.

Ez viszont nemcsak azért érdekes, mert nagyon távol áll a valóságtól, hanem azért is, mert éppen Gyurcsány Ferenc kormányzása idején került az unió szégyenpadjára az ország.

„A magyar a legsebezhetőbb európai gazdaság” – ezt nem most, hanem kereken tizenöt évvel ezelőtt, 2006. július 3-án írta a Financial Times. Akkor, amikor kizárólag azért került válságba Magyarország, mert a 2002-es kormányváltás után a balliberális vezetés letérítette a stabil pályáról azt a gazdaságot, amelyet az első Fidesz-kormány elkezdett rendbe tenni.

Érdemes tovább idézni a Financial Times akkori cikkéből: „A nemrég újjáválasztott magyar kormány [A második Gyurcsány-kormány – a szerk.] takarékossági programmal válaszolt a növekvő hiányra. A program jórészt adóemelésekből, főleg a társasági adó és az áfa emeléséből áll. Az a gazdaságpolitika azonban, amely ilyen erőteljesen támaszkodik az adóemelésre, árthat a gazdasági növekedésnek, és ezzel további terheket róhat a közfinanszírozási rendszerre.”

Már tudjuk, hogy igaza lett az elemzőnek, mert a Gyurcsány-csomag iszonyatos megszorításai nem tették rendbe az országot. Sőt, 2008–2009-re annyira meggyengült, hogy a Nemzetközi Valutaalap mentette meg a csődtől. Gyurcsány miniszterelnökként megbukott, majd addigi fegyverhordozójával, Bajnai Gordonnal újabb hatalmas megszorításokat szabadítottak a lakosságra és a hazai vállalkozásokra. Úgy tűnik, mindebből semmit nem tanultak Gyurcsányék, mert a közös kormányzásra készülő baloldal most is az adók emelésére készül.

A szóban forgó cikk arra a veszélyre is felhívta tizenöt évvel ezelőtt a figyelmet, hogy a magyarok folyamatosan növekvő mértékben vesznek fel devizaalapú hiteleket. A Nemzetközi Valutaalap adatai – amelyet akkor a távirati iroda ismertetett – szerint a háztartási devizakölcsönök aránya a 2002. év végi tíz százalékról 2004-re már 25 százalékra emelkedett, míg 2005-re az új hitelek csaknem teljes egészét devizában vették fel. Látszott, hogy mindez óriási bajhoz vezethet. A balliberális kormányok azonban semmit nem tettek a vészes folyamat megfékezésére. Sőt, miután éppen ők verték szét az első Orbán-kormány lakástámogatási rendszerét, teret adtak a devizahitelezés elszabadulásához. Minden fronton emelkedett az ország sebezhetősége, egészségtelen szerkezetű és egyre magasabb lett az államadósság, az államháztartásban nem volt egyensúly, a növekedést kizárólag a hitelek fűtötték.

Az Orbán-kormány 2010 után innen állította talpra az országot. Tartós lett a költségvetési egyensúly és a növekedés, forintosították a devizahiteleket, átalakult az államadósság szerkezete.

Patai Mihály 2018-ban nem véletlenül mondta a Magyar Bankszövetség elnökeként, hogy „ennél jobb állapotban még soha nem volt a magyar gazdaság”.

A kormány a koronavírus-járvány miatti válságot a növekedés serkentésével kezeli. A számok azt mutatják, hogy sikeresen. Varga Mihály pénzügyminiszter több alkalommal megerősítette azt is, hogy a gazdaság újraindítását ismét a hiány- és adócsökkentés követi.

Kiss Gergely – www.magyarnemzet.hu