Már az Amnesty Internationalnak is sok amit Ukrajna megenged magának
Fegyverraktárként használt iskola, pláza, kórház, tüzérségi ütegek lakóövezetben – olyan dolgok ezek, amelyekről eddig jobbára csak a terroristának tartott palesztin szervezetek kapcsán olvashatott az ember. A múlt héten meg is jelent egy hír a Reutersen, miszerint Izrael háborús és emberiség elleni bűncselekményekkel vádolja a Hamászt azon felvételek alapján, amelyeken fegyverraktárak és hadi célra hasznát alagutak bejáratai láthatók Gázában egy iskola, egy Pepsi-gyár és lakótelepek közelében. Amennyiben a fotók nem manipuláltak, az al-Sifa kórház és a Gázai Iszlám Egyetem is a palesztin harcosok fedezékéül szolgál.
Érdemes felidézni azt is, hogy 2014-ben ENSZ ellenőrök véletlenül ráakadtak egy fegyverraktárra a nemzetközi szervezet által fenntartott iskolák egyike alatt. Mire a szakértők megérkeztek, a palesztinok majdnem mindent kirámoltak, mindössze 20 rakéta maradt. Ennek ellenére Ban Ki Mun (Pan Gimun) akkori ENSZ-főtitkár már másnap elítélete, hogy a Fatáh lényegében céltáblát akasztott az ott tanuló gyermekek és a tanáraik nyakába.
De miért írunk most erről? Az Amnesty International – igen, a liberális jogvédő szervezet, amelynek tanulmányaira rendszeresen Szentírásként hivatkozik Brüsszel és Washington – friss jelentése szerint az ukránok a háború kitörése óta pontosan ugyanezt csinálják. A szervezet leszögezte: a „megtámadott” pozíció nem mentesíti az ukrán hadsereget a nemzetközi emberi jog tiszteletben tartása alól.
Közleményükben, amit a Mandiner idézett, az ukrán erők kárt okoztak a civileknek azzal, hogy bázisokat létesítettek és fegyverrendszereket működtettek lakott lakóterületeken, köztük iskolákban és kórházakban. Az Amnesty International meggyőződése szerint az ilyen cselekmények sértik a nemzetközi emberi jogot és veszélyeztetik a civileket, mivel polgári objektumokat katonai célpontokká alakítanak.
Érdemes hozzátenni, a háború korai szakaszában számos hír érkezett oroszok által megtámadott civilekről; jellemzően arról, hogy a katonák személygépkocsikra lőttek. Azt viszont már nem említették meg az ukránbarát sajtóban, hogy ezekért – részben legalábbis – az ukrán hadsereg „terror akciói” tehetőek felelőssé: az orosz és az ukrán Telegramm-csatornák viszont (persze eltérő éllel) március környékén majdhogynem napi szinten számoltak be olyan esetekről, amelyekben ukrán katonák polgári járművel közelítettek meg orosz ellenőrzőpontokat, majd gránátot dobtak az ellenségre, vagy megsorozták őket a robogó kocsiból. A folyamatos nyomás hatására aztán előbb-utóbb minden kicsit is gyanúsan viselkedő autó célponttá vált.
Hogy miért pont most rántotta le a leplet a kijevi rezsim háborús bűneiről az Amnesty International – rejtély. Ahogy egyébként az is, hogy miért nem tiltakozott az emberi jogi jogsértések miatt nyomban az ENSZ, Brüsszel és Washington? Az utóbbi természetesen álnaiv kérdés. Pontosan tudjuk, hogy miért nem. Viszont jelzésértékű, hogy Zelenszkijékkel már a liberális jogvédők pohara is betelt.
Forrás: Bekezdések
Follow @jobboldalihirek