“Most kezdődhet az igazi honvédő háború”

Hirdetés

Moszkva mától négy, korábban Ukrajna részét képező régiót az orosz államterület részének tekint, vagyis az orosz katonai doktrína teljes terjedelmében vonatkozik ezekre a területekre is.

Szeptember utolsó napján koradélután Vlagyimir Putyin orosz elnök ünnepélyes keretek között bejelentette: érvényesnek tekinti az Ukrajnában tartott népszavazások eredményét, ennek értelmében pedig négy korábban ukrajnai oblaszty, a herszoni, zaporizzsjai, donecki és luhanszki területek a továbbiakban Oroszország államterületeinek részei. Megjegyzendő, hogy az utóbbi kettő, egymással szomszédos terület vitatott körülmények között már függetlenedett Ukrajnától, Donyecki és Luhanszki Népköztársaság néven.

Oroszország területe ennek nyomán nagyjából 100 ezer négyzetkilométernyi területtel bővült. Mivel háborús események, agresszió eredményeképpen alakult így,

Hirdetés
a fejlemények a legnagyobb léptékű annexiónak tekinthetők Európában 1945 óta.

A nyugati elemzők által „geopolitikai kalózkodásnak” minősített cselekmények hosszú távon kihatással lehetnek a nemzetközi jog további alakulására nézve. A háború jövőjét tekintve azonban már rövid távon is gyökeres változásokkal is számolni lehet.

Orosz olvasatban ugyanis a négy korábbi ukrajnai oblaszty a továbbiakban Oroszország államterületének része. Ez azt jelenti, hogy az orosz katonai doktrína is teljes mértékben érvényes ezekre a területekre. Kihangsúlyozandó, hogy a 2014-ben jóváhagyott dokumentum egyértelműen a NATO-t tekinti a fő biztonsági kihívásnak.

Ebben számos egyebek mellett az áll, hogy az Orosz Föderációnak legitim joga van bevetni fegyveres erőit abból a célból, hogy elhárítsa a maga és/vagy a szövetségese ellen irányuló agressziót.

Hirdetés
A védekezés közben az Orosz Föderáció nukleáris fegyvert is bevethet

– nemcsak akkor, ha ellene is tömegpusztító fegyvert alkalmaznak, hanem akkor is, ha az „állam léte veszélyeztetett”.

Putyini olvasatban most Oroszország 100 ezer négyzetkilométerrel bővített államterületének jelentős részén háborús cselekmények zajlanak. Ez azt jelenti, hogy az orosz agresszión alapuló hódító cselekmények mostantól könnyen „honvédő háborúba” torkollhatnak.

Az önvédelem joga
Katonai cselekményeit, ahogy a Nyugat, úgy Vlagyimir Putyin orosz elnök is a nemzetközi jogból vezeti le. Az államfő következetesen az ENSZ Alapokmányából következő nemzetközi rendből vezeti le Oroszország lépéseit. Az ENSZ Közgyűlés által 1984-ban létrehozott Nemzetközi Jogi Bizottság úgy nevezett államfelelősség tervezetének 21. cikke szerint nem jogellenes egy állami cselekedet, ha az az Egyesült Nemzetek Alapokmányával (51. cikk) összhangban megvalósított jogszerű önvédelmi intézkedés.

Elemzők szerint, tekintettel arra, hogy az ukrán erők magatartásából a fegyverletétel egyelőre nem következik, a Nyugat tovább bővítheti az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást. Ezzel egy Oroszország és a NATO közötti eszkaláció kockázata tovább nőhet.

Hirdetés

Vlagyimir Putyin orosz elnök már a nemrégiben bejelentett részleges mozgósítás alkalmával figyelmeztetett arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel kész megvédeni az országát – ezt legutóbb a szeptember 30-ai beszédében is megerősítette.

Az orosz nukleáris fegyverek esetleges bevetésével kapcsolatban Amerikai Egyesült Államok eddig igyekezett hangsúlyozni, hogy nem észlelnek orosz részről ilyen irányú törekvéseket. A CNN számára az amerikai titkosszolgálatok még a mai fejleményeket megelőzően jelezték: még mindig kevés az esélye annak, hogy Oroszország nukleáris fegyvert bevetését tervezné, jóllehet ezt kizárni nem lehet.

Hirdetés

Forrás: Mandiner

Hirdetés