Irán megkezdte a felkészülést az amerikai támadásra, Oroszország pedig figyelmeztette Amerikát
Látszik a háború árnyéka – Irán készül az amerikai-izraeli agresszió visszaverésére
Irán megkezdte a katonai válaszcsapások előkészületeit arra az esetre, ha az Egyesült Államok – szokásához híven a zsidó állam mögé bújva – közvetlen katonai akciót indítana ellene. Washington újabb csapatmozgásai, valamint Donald Trump elnök határozott kijelentései arra utalnak, hogy az amerikai vezetés – a világégést is kockáztatva – támadást fontolgat Irán ellen, célkeresztbe állítva a fordói atomlétesítményt is, amely eddig még elkerülte az izraeli légitámadásokat.
Az Israel Hayom szerint Irán máris reagált: a The New York Times hírszerzési forrásaira hivatkozva arról írnak, hogy az iráni hadsereg készen áll tengeri aknák telepítésére a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorosban, hogy megakadályozza az amerikai hadihajók mozgását a Perzsa-öböl térségében. Emellett rakétákat és egyéb katonai eszközöket is előkészítettek az amerikai bázisok elleni lehetséges válaszcsapásokhoz, különösen a Közel-Keleten. Ha Washington valóban nekimegy Iránnak, Teherán várhatóan aktiválni fogja jemeni húszi szövetségeseit, akik már korábban is sikeres drón- és rakétatámadásokat hajtottak végre a Vörös-tengeren haladó nyugati hajók ellen, megbénítva a globális kereskedelmi útvonalakat.
Iránbarát fegyveres csoportok Irakban és Szíriában szintén készen állnak a válaszra: iráni kormánytisztviselők egyértelművé tették, hogy elsőként az iraki amerikai támaszpontokat fogják célba venni. Washington erre válaszul emelt szintű biztonsági készültséget rendelt el a térségben található bázisokon – köztük az Egyesült Arab Emírségekben, Jordániában és Szaúd-Arábiában –, de a hírszerzési jelentések szerint ezek se lennének elérhetetlenek az iráni rakéták számára.
Az amerikai háborús készülődést Európa egy része – mint mindig – sunyin támogatja: a Pentagon már legalább három tucat légi utántöltő repülőgépet telepített európai repterekre, amelyek az amerikai bombázók hatótávolságát növelhetik az iráni atomlétesítmények elleni támadás során. A britek sem maradtak ki: Keir Starmer miniszterelnök – aki a globalista baloldal kiszolgálója – rendkívüli válságülést hívott össze, bár jelenleg nem valószínű, hogy a britek aktívan részt vennének a háborúban, legfeljebb légvédelmi fegyverekkel segítik majd Izraelt.
Oroszország, mint Irán szövetségese, egyértelmű figyelmeztetést küldött az Egyesült Államoknak: a külügyminisztérium hivatalos közleményben intette visszavonulásra Washingtont. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes világosan fogalmazott: egy ilyen agresszió „radikálisan destabilizálná” a térséget. Az SZVR vezetője, Szergej Nariskin szerint a feszültség elérte a robbanáspontot, és bár Oroszország hivatalosan nem avatkozik be, diplomáciai úton egyértelműen Irán oldalán áll.
Irán sem kertel: a külügyminisztérium szóvivője, Eszmail Bakaei szerint az amerikai beavatkozás „a totális háború receptje” lenne. Hangsúlyozta, hogy több ezer amerikai katona tartózkodik olyan országokban, amelyek az iráni rakéták hatótávolságán belül vannak – vagyis egyetlen gombnyomásra megsemmisíthetők. Kijelentése szerint Amerika képtelen visszafogni saját agresszív csatlósát, Izraelt – ezzel gyakorlatilag elismerve, hogy a valódi háborús uszítók nem Teheránban, hanem Tel-Avivban és Washingtonban ülnek.
Magyar Hírlap nyomán