Orbán Viktornak lett igaza: no-go zónák és erőszakhullám lett a multikultizás ára Svédországban
Az MCC Brussels már tavaly arról készített jelentést, amit most Ulf Kristersson minden áron tagad.
Kristersson svéd miniszterelnök a közelmúltban Magyarországot bírálta a jogállamiság hiánya miatt. Válaszul
Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 15-én Sátoraljaújhelyen felszólalva rámutatott, hogy Kristersson saját országa az összeomlás szélén áll.
Svédország bűnözői statisztikáira – és a Die Weltre – hivatkozva Orbán Viktor kiemelte az alábbi trendeket:
- a svéd bűnözői hálózatok gyerekeket használnak fel gyilkosságokra, abban a tudatban, hogy az igazságszolgáltatás nem fogja őket felelősségre vonni,
- több mint 280 kiskorú lányt tartóztattak le gyilkosságért, családjaik félelemben élnek.
A nemzetközi sajtó rendszeresen beszámol Svédország gyors hanyatlásáról, amely Európa egyik legbiztonságosabb helyéből egy erőszakkal, rendetlenséggel és következmények nélküliséggel sújtott országgá vált. Ahogy a migráció, úgy a káosz és törvénytelenség sem ismer határokat Svédországban. Hiába akarja a svéd elit – köztük az elvileg konzervatív miniszterelnök – szőnyeg alá söpörni a problémát az MCC Brussels egy korábbi jelentése is egyértelműen mutatja, mekkora a baj Svédországban.
Svédország, a hajdani skandináv jóléti modell mintaképe, ma már inkább figyelmeztetésként szolgál a multikulturalizmus kudarcára,
Göran Adamson szociológus professzor elemzés részletesen feltárja, hogyan változott át a homogén társadalom egy erőszakos, polarizált közösséggé a tömeges bevándorlás következményeként. A Multiculturalism in Flames – Sweden’s Rude Awakening című tanulmány nem csupán statisztikákat sorol fel, hanem a társadalmi kohézió összeomlásának mélyebb okait boncolgatja.
A homogén Svédország vége: egy gyilkos ideológia diadala
Adamson a bevezetőben idézi Tage Erlandert, a svéd szociáldemokrata miniszterelnököt, aki 1965-ben még „szerencsésnek” nevezte a svédek homogenitását. Ez a konszenzus azonban a 70-es években kezdett megrepedezni, amikor a kormány hivatalosan is a multikulturalizmus felé fordult. A professzor hangsúlyozza: ez az ideológia nem csupán a toleranciát jelenti, hanem aktívan elősegíti a kulturális különbségek hangsúlyozását, ami végül szétzilálta a társadalmi egységet.
A valóság gyorsan utolérte az idealizmust. Malmö, a bevándorlók által erősen érintett város, ma már a probléma szimbóluma: 2008-as Rosengård-i zavargások, 2013-as Husby-féle éjszakai fosztogatás, és a 2022-es húsvéti lázongások mind-mind a multikulturalizmus árnyoldalait mutatják.
Adamson statisztikákkal támasztja alá:
2013 és 2017 között a gyilkosságok, emberölések és kísérletek kétharmadát bevándorlók vagy azok gyermekei követték el. A külföldön születettek 2,5-szer nagyobb valószínűséggel gyanúsítottak bűncselekményekben, mint a svéd őslakosok.
Az erőszakos bűnözés robbanásszerűen nőtt:
2017 óta évente több mint 300 lövöldözés, Stockholm fegyveres gyilkossági rátája pedig Londonénál 30-szor magasabb.
A tanulmány konklúziója egyértelmű: Svédország multikulturalizmusa kudarc, amely társadalmi szétesést okozott, no-go zónákat teremtett, és a demokráciát fenyegeti.
A teljes jelentés elérhető az MCC Brussels oldalán.
A jelentés mellett egy mélyre ásó podcast is bemutatja, hogy Svédország hogyan ment keresztül olyan radikális átalakuláson az elmúlt években, amelyet az erőszakos bűnözés növekedése, a politikai feszültségek és a kulturális összecsapások jellemeznek.
Forrás: Mandiner