Csúcssebességre kapcsoltak a vezetők, ehhez hasonló áttörés még nem volt a háborúban
Nyugati hírügynökségek beszámolói szerint Volodimir Zelenszkij is jóváhagyását adta a legfrissebb, átdolgozott béketervezetre, amely körül az elmúlt napokban látványosan felpörögtek az események. A részleteket továbbra is titkolják, ám egyes elemek már kiszivárogtak: ezek egyike az ukrán hadsereg létszámának jövőbeni korlátozása. Eközben világ- és európai vezetők sorozatban tesznek nyilatkozatokat, miközben Washington és Moszkva Abu-Dzabiban tárgyal. Maga Donald Trump is megszólalt, jelezve, hogy jó irányba haladnak, de figyelmeztetett: ha Moszkvának nem tetszik az új tervezet, könnyen keresztbe tehet a folyamatnak.
Az elmúlt napokban a béketárgyalási folyamat egyértelműen magasabb sebességi fokozatba kapcsolt. Először egy 28 pontos tervezet szivárgott ki, amelyet amerikai és orosz diplomaták állítólag hetekig egyeztettek a nyilvánosság kizárásával. A dokumentumot a nyugati sajtó azonnal „Putyin kívánságlistájaként” emlegette. A kiszivárgás után felgyorsultak a lépések: vasárnap Svájcban amerikai és ukrán delegációk ültek tárgyalóasztalhoz, amelyet Marco Rubio amerikai külügyminiszter a „legproduktívabb és legjelentősebb” találkozónak nevezett – még akkor is, ha sem ő, sem Zelenszkij kabinetfőnöke, Andrij Jermak nem árult el konkrétumokat. Mindeközben Európa a saját, szintén 28 pontból álló tervezetét dolgozta ki.
A genfi egyeztetést újabb forduló követte: kedden már újra az orosz féllel tárgyaltak az amerikaiak Abu-Dzabiban. A megbeszélés után Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szűkszavúan nyilatkozott, jelezve, hogy Moszkva továbbra is a politikai-diplomáciai rendezést részesíti előnyben, és nyitva hagy minden tárgyalási csatornát. A találkozó lapzártánkkor még tartott.
Kedd estére már arról számoltak be a nemzetközi források, hogy Ukrajna rábólintott az átdolgozott béketervezetre, amely több ponton eltér az eredetitől, ám kulcsfontosságú részleteket továbbra sem hoztak nyilvánosságra. A Financial Times azonban ukrán kormányzati forrásokra hivatkozva egy lényeges elemet felfedett: egy esetleges békemegállapodás után
az ukrán hadsereg létszámát 800 ezer főben korlátoznák.
Ez jóval több, mint az eredeti 600 ezres szám, így Kijev nyugati értékelések szerint ezt diplomáciai sikernek próbálja beállítani – annak ellenére, hogy jelenleg mintegy 900 ezres haderőt működtetnek.
A Reuters által látott beszéd szerint Zelenszkij azt hangsúlyozta, hogy készek továbblépni az Egyesült Államokkal folytatott egyeztetésekben, ugyanakkor Európát is be kell vonni a biztonsági döntésekbe. Arról is beszélt, hogy Washingtonnal még további „kényes pontokat” kell tisztázni, és ezeken az egyeztetéseken az európai vezetők részvétele is szükséges. Európának pedig elő kell készítenie egy tervet békefenntartó erők Ukrajnába történő telepítésére – feltéve, hogy a helyzet ezt megengedi. Kijev álláspontja szerint a szövetségesek támogatására mindaddig szükség van, amíg Moszkva nem mutat hajlandóságot a háború befejezésére.
Donald Trump a Fehér Házban azt mondta: „Nem könnyű, de elérjük a célunkat. Azt hiszem, haladunk előre.” Sajtófőnöke, Karoline Leavitt szintén arról írt, hogy az Egyesült Államok „óriási lépést tett” a megállapodás felé, bár több részlet még tisztázatlan.
Nem mindenki elégedett azonban az ukrán hadsereg létszámkorlátozásának felvetésével. Emmanuel Macron például kijelentette: „Ukrajna haderejét nem lehet korlátozni.” A francia elnök szerint az európai biztonság finanszírozását is véglegesíteni kell. Macron után megszólalt Friedrich Merz is, aki arról beszélt, hogy Európa szuverenitása és biztonsága nem képezheti alku tárgyát az európai vezetők megkerülésével. Hozzátette: továbbra is támogatják Ukrajnát, a mielőbbi tűzszünetet és a tartós béke kialakítását – noha a német kancellár szavain érződött, hogy Németország sem kívánja veszni hagyni befolyását az ügyben.
Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára azt is közölte, hogy Zelenszkij már novemberben az Egyesült Államokba utazhat, hogy személyesen egyeztessen Donald Trumppal a békemegállapodás véglegesítéséről. Ez újabb komoly előrelépést jelenthetne – feltéve, hogy az orosz fél számára is elfogadhatók a módosítások. Szergej Lavrov külügyminiszter ugyanis világossá tette: Moszkva egy „köztes javaslatot” vár, ám figyelmeztetett, hogy teljesen új helyzet alakulhat ki, amennyiben a változtatások nem tükrözik a Putyin és Trump alaszkai tárgyalásain kialakult szellemet és megállapodási keretet.