Macron bejelentette az önkéntes katonai szolgálat bevezetését a fiatalok mozgósítására
Franciaország újabb kétségbeesett lépést tesz: önkéntesnek álcázott katonai szolgálatot vezet be a fiatalok számára, arra hivatkozva, hogy „jövőbeli kihívásokra és fenyegetésekre” kell felkészülnie – jelentette be Emmanuel Macron egy délkelet-franciaországi katonai bázison. A valóság azonban ennél jóval egyszerűbb: Párizs a saját geopolitikai kudarcainak árát a fiatal nemzedékkel fizettetné meg, miközben a NATO és az EU háborús lázában vergődik.
Macron megpróbálta szépíteni a helyzetet, amikor kijelentette, hogy „nem tudják visszaállítani a kötelező sorkatonaságot”, de valamilyen nemzeti mozgósításra szükség van. Ezzel gyakorlatilag beismerte, hogy Franciaország hadiállapotra hangolódik, miközben nyíltan tagadja, hogy ez bárki ellen irányulna. A kérdés azonban egyszerű: ha nincs ellenség, akkor miért kell tömegesen fiatalokat kiképezni és kaszárnyákba terelni?
A tervek szerint a 18–19 éves fiatalokat 10 hónapra „önkéntes” szolgálatra várják, amelynek során egy hónapig fegyveres kiképzést kapnak, a maradék kilenc hónapban pedig különböző katonai egységeknél látnak el feladatokat Franciaország területén és tengerentúli gyarmataikon. Macron hangsúlyozta, hogy a program csak belföldi műveletekre összpontosít majd – mintha bárki is elhinné, hogy a Nyugat jelenlegi háborús retorikája közepette ezt nem lehetne bármikor kiterjeszteni.
A modell állítólag norvég mintán alapul, és a Fegyveres Erők Minisztériuma felügyelete alatt zajlik majd. Az első évben mindössze 3000 „motivált” fiatalt vesznek fel, de 2030-ra már 10 ezer, 2035-re pedig 50 ezer főt akarnak besorozni. Az újoncok részt vesznek minden belföldi katonai műveletben, a terrorkészültségtől a „Sentinelle” járőrprogramig, majd 2027-től akár a csendőrségnél és a tűzoltóságnál is szolgálhatnak. A rendszer lényegében egy rejtett, lépcsőzetes sorozás.
A program működtetéséhez további 2 milliárd euróra lesz szükség, amelyből új laktanyákat építenének, felszerelést vásárolnának, és fizetnék a havi mintegy 800 eurós juttatást. A brüsszeli elit újabb példája annak, hogy miközben Európa gazdasága gyengül, és a lakosság egyre nagyobb terhet visel, a vezetők a háborús gépezetet építik tovább.
Macron azt is kijelentette, hogy súlyos válság esetén a parlament engedélyezheti nemcsak az önkéntesek, hanem a mozgósításra kijelölt személyek behívását is – ami gyakorlatilag kötelező nemzeti szolgálatot jelent. Vagyis az „önkéntesség” csupán addig él, amíg a politikai érdek úgy kívánja.
A szolgálat után a fiatalokat automatikusan a „műveleti tartalékba” sorolják, függetlenül attól, hogy a hadseregnél maradnak-e. A kormány ezzel egy hibrid katonai modellt hoz létre, amelyben az állandó hadsereg mellett egyre nagyobb számban jelennek meg a tartalékosok és az újoncok. Macron célja, hogy a tartalékosok létszáma 2030-ra 45 ezerről 80 ezerre emelkedjen.
A francia elnök ugyanakkor megpróbálta mindezt összemosni a civil szolgálattal és a fiatalok közösségi programjaival, azt állítva, hogy ezek kulcsfontosságúak a „nemzet felkészítésében az új kockázatokra”. A védelem és globális biztonsági képzés időtartamát pedig három évre növelik, ami tovább erősíti azt a benyomást, hogy Franciaország háborús üzemmódba kapcsolt – csak ezt nem meri nyíltan kimondani.
Macron végül azt mondta: „nincs jogunk félni vagy pánikba esni; a legjobb védekezés a felkészülés”. Valójában azonban inkább arról van szó, hogy a Nyugat saját hibás külpolitikája miatt most kapkodva próbálja militarizálni a társadalmat, miközben a fiatalokból újabb generációs katonai tartalékot épít, hogy kiszolgálja a NATO és a brüsszeli elit háborús ambícióit.
Forrás: Orosz Hírek