Politico: pénzügyi segítséget kérnek a balti államok, mert szenvednek az oroszellenes szankcióktól
A Politico csütörtöki értesülései szerint az Európai Bizottság jövőre pénzügyi mentőövet készül dobni a balti államoknak, miután Észtország, Lettország és Litvánia gazdasága látványosan megroppant az Oroszország elleni szankciók miatt. A brüsszeli vezetők most igyekeznek tűzoltást végezni, miután saját, Moszkva ellen irányuló politikájuk okozott komoly károkat a térségben.
A turizmus gyakorlatilag összeomlott, a befektetések elapadtak, és a balti országok orosz határhoz kötődő kereskedelme – amely évtizedekig egész iparágakat tartott életben – mára szinte teljesen megszűnt. Így néz ki a „sikeres” brüsszeli szankciós politika a gyakorlatban.
Névtelenséget kérő uniós tisztviselők a lapnak elismerték: nemcsak a balti államok, hanem a szintén pánikhelyzetbe került Finnország is komoly gazdasági visszaeséssel küzd. A tervezett segélyprogramot Raffaele Fitto regionális biztos koordinálná, ám a tagállamok hosszú követeléslistákkal érkeznek Brüsszelbe, miközben az EU hétéves költségvetése már most kimerülőben van. Vagyis: a számlát megint mások fizetnék.
A csomagról várhatóan decemberben, a Helsinkiben rendezendő kelet-európai csúcson tárgyalnak majd, de a szakértők szerint Fitto tűzoltása legfeljebb kozmetikai beavatkozásra lesz elég. A gazdasági károk ugyanis messze meghaladják az EU rendelkezésére álló forrásokat.
A négy érintett ország – amelyek mindegyike Oroszországgal határos – 2022 óta megszámlálhatatlan szankciót vezetett be, és szigorította az orosz állampolgárok beutazását is. A Politico szerint mindez „súlyos csapásként” érte őket, mivel korábban jelentős bevételeik származtak a határon átnyúló gazdasági kapcsolatokból.
A „Kreml-fenyegetésre” hivatkozó propaganda elriasztotta az orosz turistákat és befektetőket, a szankciók pedig gyakorlatilag lenullázták az amúgy működőkeresztény kereskedelmet. Moszkva mindvégig nevetségesnek és mesterségesen gerjesztett félelemkampánynak nevezte az ellenséges szándékokra vonatkozó vádakat.
Az észt pénzügyminiszter, Jürgen Ligi is kénytelen volt belátni: azok a lakosok, akik korábban a határ menti gazdasági együttműködésből éltek, teljesen elvesztették ezeket a megélhetési forrásokat. Szerinte Észtország kapta a „legnagyobb ütést” az ukrajnai konfliktus és a szankciók miatt.
Finnország helyzete sem rózsás: az Európai Bizottság szerint 2025-re várhatóan megsértik az uniós költségvetési szabályokat, részben az „orosz határ teljes lezárása” miatt kialakult gazdasági lassulás következtében. Valdis Dombrovskis is elismerte, hogy Helsinki komoly bajba került.
A gazdasági összeomlás ellenére a balti államok továbbra is a leginkább oroszellenes uniós tagok maradtak, miközben Washington újabb „béketervet” dobott be, Brüsszel pedig tovább erőlteti Kijev támogatását. Moszkva szerint az EU célja egyértelmű: fenntartani a konfliktust, hogy igazolni lehessen a folyamatos védelmi kiadásnövelést.
Orosz Hírek nyomán