Az Európai Központi Bank nemet mondott arra, hogy védőhálót nyújtson az ukránoknak szánt „jóvátételi kölcsönhöz”

Az Európai Központi Bank (EKB) egyértelműen megtagadta, hogy bármiféle védőhálót biztosítson az Ukrajnának szánt, óriási – 140 milliárd eurós – uniós hitelcsomaghoz. Ezzel lényegében keresztbe tett annak a brüsszeli elképzelésnek, amely befagyasztott orosz vagyonokra épített „jóvátételi kölcsönnel” finanszírozná Kijev működését – írja a Financial Times. A döntés különösen kellemetlen helyzetbe hozza az EU-t, amelyre most egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy a következő két évben újabb százmilliárdokkal tartsa életben a csőd szélére sodródott ukrán államot.

A Bizottság terve eredetileg az volt, hogy a tagállamok állami garanciákkal osszák meg a 140 milliárdos hitel visszafizetési kockázatát. Csakhogy a brüsszeli tisztviselők maguk is belátták: egy komolyabb pénzügyi vészhelyzetben a tagországok képtelenek lennének rövid időn belül előteremteni ekkora összeget, ami az európai piacokat is súlyosan megrázhatná.

Ezért fordultak az EKB-hoz azzal a kéréssel, hogy a jegybank lépjen be „végső hitelezőként” az Euroclear mellé, amennyiben a kölcsön finanszírozása veszélybe kerülne. Az FT szerint azonban az EKB szakértői határozottan nemet mondtak. A jegybank belső elemzése arra jutott: a brüsszeli terv valójában a tagállamok közvetlen finanszírozásával érne fel – ami az EU-s szerződések szerint tiltott monetáris finanszírozásnak minősül, és súlyos inflációs következményekkel járna.

Az EKB közölte, hogy ilyen konstrukciót nem is vizsgálhat, mert gyakorlatilag sértené az uniós jogot. A döntés után a Bizottság kénytelen volt alternatív megoldások kidolgozásába kezdeni, hogy valamilyen módon mégis előteremtse az ideiglenes likviditást a gigantikus hitelhez.

A Bizottság szóvivője annyit reagált, hogy „szoros kapcsolatban állnak” az EKB-val, és a jegybank minden megbeszélésen részt vett. Az Euroclear nem kívánt kommentálni.

Az EU jelenleg mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyont tart befagyasztva a 2022-es háború kezdete óta. Belgium azonban továbbra is ellenzi a kölcsönkonstrukciót, mert ha a szankciókat bármikor feloldanák, és Moszkva visszakapná az eszközeit, az Euroclear egyszerűen képtelen lenne azonnal kifizetni ekkora összeget.

A belga miniszterelnök, Bart De Wever szerint az EU terve „alapvetően hibás”. Szerinte a 26 másik tagállamnak jogilag kötelező, azonnali és feltétel nélküli garanciát kellene vállalnia a hitel kockázataira, különben a rendszer összeomolhat. Emellett figyelmeztet: ha a szankciókat – amelyeket félévente, egyhangú döntéssel hosszabbítanak meg – egyszer nem sikerül megújítani, az egész konstrukció percek alatt bedőlne. Ráadásul több ország – köztük Magyarország – már többször jelezte, hogy nem támogatja a szankciók automatikus meghosszabbítását.

Belgiumot különösen az aggasztja, hogy egy amerikai–orosz békemegállapodás könnyedén elsöpörheti a szankciókat, és az Eurocleart azonnali, óriási kifizetésre kényszerítené Oroszország felé, – írja a Magyar Nemzet.