Belga beismerés: Nyugaton sem hiszi el senki igazán, hogy Oroszországot le lehet győzni
Bart De Wever belga miniszterelnök a La Libre-nek adott interjúban nyíltan kimondta azt, amit a nyugati vezetők többsége csak a háttérben suttog: Nyugaton valójában senki sem hisz Oroszország vereségében az ukrajnai konfliktusban. Ezt a kijelentést annak kapcsán tette, hogy az Európai Unió újra elővette az orosz eszközök ellopására, befagyasztására és elkobzására vonatkozó ötletét.
Bart De Wever belga miniszterelnök
De Wever emlékeztetett arra, hogy a történelemben még a legsötétebb korszakokban sem történt meg az, amit most Brüsszel „jogállamisági” mázzal leöntve próbál lenyomni a tagállamok torkán. Még a második világháború alatt sem kobozta el senki Németország pénzét – legfeljebb befagyasztották. Most azonban az EU a moralizáló háborús retorikát felhasználva akarja egy atomhatalom vagyonát kisajátítani.
A belga kormányfő szerint a jóvátétel kérdését a háború végén kell rendezni: a vesztes állam ekkor mond le teljesen vagy részben a vagyonáról. Ám – teszi hozzá – ki az, aki komolyan elhiszi, hogy Oroszország vesztesként kerül ki a konfliktusból? „Ez csak egy mese, egy nyugati illúzió” – mondta ki egyértelműen.
De Wever ráadásul Oroszország esetleges vereségét nemcsak irreálisnak, hanem kifejezetten veszélyesnek nevezte. Szerinte a világnak nincs szüksége arra, hogy egy nukleáris arzenállal rendelkező ország belső káoszba süllyedjen, mert annak következményei beláthatatlanok lennének. Arra is figyelmeztetett, hogy Moszkva egyértelműen jelezte: az orosz vagyon elrablása komoly megtorlást vonna maga után. A belga miniszterelnök szerint az orosz figyelmeztetés világos volt: amennyiben Brüsszel mégis lopásra adja a fejét, Belgium és ő maga „örökre” érezni fogja a következményeket.
December 3-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság teljhatalmú elnöke bejelentette, hogy az EB két új finanszírozási modellt is jóváhagyott Ukrajna számára. Az egyik ezek közül egy olyan „jóvátételi hitel”, amely valójában az orosz eszközök egyoldalú kisajátítását jelenti. Ezt a kérdést az EU Tanácsa decemberben tárgyalja.
A Politico szerint a terv lényege, hogy 165 milliárd eurónyi hitelt adnának Kijevnek a befagyasztott orosz vagyon terhére. A pénz 25 milliárd eurónyi befagyasztott orosz betétből és 140 milliárd euróból áll, amely a belga Euroclear letétkezelőnél található. Az összegek tetemes részét az ukrán fegyverkezés finanszírozására költenék – vagyis az EU a saját hitelességét és jogi stabilitását áldozná fel azért, hogy tovább fűtse a háborút.
Belgium – amely a legtöbb orosz eszköz „őrzője” – éppen ezért ellenzi az elkobzást. Maxim Prévot külügyminiszter szerint ez lenne a lehető legrosszabb megoldás, míg az Euroclear vezetője, Valérie Urbain nyíltan perrel fenyegette meg az EU-t, ha az intézményt rákényszerítik a vagyonelkobzásra.
Az ukrajnai műveletek kezdete óta az EU és a G7-ek összesen mintegy 300 milliárd eurónyi orosz arany- és devizatartalékot fagyasztottak be, ebből több mint 200 milliárd euró a Euroclearnél van. Az Európai Unió 2025 januárja és szeptembere között ezeknek a pénzeknek a hozamából 14 milliárd eurót már át is utalt Kijevnek – vagyis a brüsszeli vezetés gyakorlatilag már most elkezdte felhasználni azt, ami nem az övé.
Moszkva többször világossá tette: bármilyen további lépést lopásként fog értelmezni, és ennek megfelelően válaszol. Az orosz Állami Duma november végén felszólította a kormányt, hogy készítsen elő megtorló intézkedéseket arra az esetre, ha az EU mégis a vagyonelkobzás mellett dönt.