Háborús riadót fújtak Európában, Oroszország több százezer katonát vezényel a NATO határához
Roderich Kiesewetter volt német katonatiszt állítása szerint Oroszország több százezer, azonnal bevethető katonát vont össze Európa határainak közelében, ami különösen a balti államokban kelt komoly aggodalmat. Úgy véli, 2026 és 2027 Európa biztonsága szempontjából meghatározó, kritikus időszak lehet, és szerinte illúzió azt gondolni, hogy Moszkva pusztán diplomáciai találkozók hatására politikai irányváltásra kényszerülne.
Egy volt NATO-tisztviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország több mint 360 ezer katonát csoportosíthat Európa határainak közelébe, miközben Vlagyimir Putyin már a következő lépéseit tervezi. A korábbi német parlamenti képviselő, jelenleg a CDU külpolitikai szakértőjeként dolgozó Kiesewetter szerint 2026 az egyik legsúlyosabb év lehet Európa közelmúltbeli történetében, mivel az orosz haderő egyre nagyobb létszámú egységeket vezényel Belarusz területére, ami Ukrajnán túlmutató katonai szándékokra utalhat.
Felidézte: a Kreml hivatalos adatai szerint idén több mint 400 ezer új katona csatlakozott az orosz hadsereghez, ami meghaladja az év elején kitűzött célokat. Külföldi katonai elemzők közben riadót fújtak az elmúlt hetekben tapasztalt, országos szinten zajló, „példátlanul intenzív” téli kiképzések miatt.
A német NTV-nek nyilatkozva Kiesewetter azt mondta, Oroszország két, Belaruszban állomásozó hadteste összesen 350–360 ezer harckész katonát jelent, amit az egyik legnyugtalanítóbb fejleménynek nevezett. Ez különösen a balti térségben vált ki félelmet. Szerinte az a tény, hogy Moszkva százezrével képez ki olyan katonákat, akiket nem Ukrajnában vetnek be, egyértelműen azt jelzi, hogy Oroszország háborús gazdaságra állt át, és az állandó mozgósítás logikája mentén működik. Kiesewetter 2009-ig ezredesként szolgált a Bundeswehr kötelékében, majd éveken át a belgiumi Monsban működő NATO-központban teljesített szolgálatot.
Álláspontja szerint az európai kormányoknak felelősen, de egyértelműen fel kell készíteniük a lakosságot a következő két évben növekvő háborús kockázatokra. Úgy fogalmazott, a túlélés nemcsak a védelmi képességeken múlik, hanem azon is, hogy a társadalom tisztában legyen azzal: a veszély valós lehet. Hangsúlyozta, nem pánikot kell kelteni, hanem minden eshetőségre fel kell készülni. Ugyanakkor óvatosságra intett a berlini békekonferenciával kapcsolatban is, mondván, naivitás lenne azt hinni, hogy Putyin egyszerűen belátja a helyzetet, és majd saját lakosságának is elismeri, hogy a Nyugattal szembeni konfrontáció nem érte meg.
Kiesewetter bírálta a NATO jelenlegi főtitkárát is, szerinte Mark Rutte eddig elbagatellizálta a kialakult helyzetet, noha legutóbbi németországi látogatásán már ő is elismerte, hogy a feszültség fokozódik.
A nyilatkozat illeszkedik abba a nyugat-európai figyelmeztetéshullámba, amely szerint egyre több ország készül fel egy esetleges háborús forgatókönyvre. A brit hadsereg vezetője nemrég arról beszélt, hogy mind több család fogja megtapasztalni, mit jelent áldozatot hozni a hazáért. Sir Richard Knighton légimarsall, a brit vezérkari főnök szerint „fiúknak és lányoknak” egyaránt készen kell állniuk az Egyesült Királyság védelmére, miközben az oktatási intézményeket arra ösztönöznék, hogy a diákokat a hadiipar irányába tereljék.
Knighton ugyanakkor hangsúlyozta: bár egy közvetlen orosz támadás esélye alacsony, nem tekinthető nullának. A londoni Royal United Services Institute rendezvényén úgy fogalmazott, mindenkinek szerepe lesz: építeni, szolgálni, és ha szükséges, harcolni, miközben egyre több család fogja megérteni, mit jelent áldozatot hozni a nemzetért. Hasonló hangvételű korábbi nyilatkozatot tett a francia vezérkari főnök, Fabien Mandon is, aki szerint Franciaországnak arra is fel kell készülnie, hogy egy háborúban „elveszítheti a gyermekeit”.
Forrás: Index