Japán is elutasította Ursula von der Leyent, nem adják a befagyasztott orosz vagyont Ukrajnának
Brüsszel újabb kudarcot könyvelhet el: az Európai Unió azt szerette volna elérni, hogy nemzetközi partnerei kövessék az Ukrajna finanszírozására kitalált – valójában jogilag ingatag – stratégiáját. Japán azonban egyértelműen elutasította az EU javaslatát, amely arra kérte volna Tokiót, hogy használja fel a befagyasztott orosz állami vagyont Ukrajna támogatására. Ezzel a lépéssel Japán gyakorlatilag lenullázta Brüsszel álmát arról, hogy globális támogatást kovácsoljon az ötlet mögé — írja a Zn.Ua a Politicora hivatkozva.
A G7-ek pénzügyminisztereinek hétfői találkozóján Japán világossá tette: a náluk befagyasztott, mintegy 30 milliárd dollárnyi orosz vagyonból nem kíván Ukrajnának hitelbiztosítékot nyújtani – közölte a Politicóval két, a tárgyalásokat ismerő európai diplomata.
Miközben az Európai Bizottság azt szeretné, ha december 18-ig megállapodás születne akár 210 milliárd eurónyi orosz állami vagyon felhasználásáról, a terv sorra akad el a realitások falán.
A legnagyobb akadály Belgium, amely attól tart: ha Oroszország jogi úton visszaköveteli vagyonát, akkor éppen Belgiumot köteleznék a teljes összeg megtérítésére. Éppen ezért Brüsszel azt követeli, hogy a G7 nem uniós országai – így Japán vagy az Egyesült Államok – is vállaljanak szerepet a kockázatban, saját befagyasztott vagyonuk terhére. A belga miniszterelnök, Bart De Wever szerint szélesebb szövetségi kör nélkül Belgium könnyű célponttá válna egy esetleges orosz ellenlépésnél.
Csakhogy az Egyesült Államok és Japán is visszautasította az EU mechanizmusához való csatlakozást – így Brüsszel egyedül maradt az ukrán pénzügyi igények finanszírozásában. Egy európai diplomata szerint Washington jelezte: a G7 2024-es hitelcsomagjának kifizetését követően csökkenteni fogja Kijev támogatását.
A találkozó után a G7-ek közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben ugyan felvillantották annak lehetőségét, hogy „a joghatóságukban befagyasztott orosz állami vagyon teljes értékét” is felhasználhatják, de rögtön hozzátették: minden lépésnek összhangban kell lennie a nemzeti joggal. Ez gyakorlatilag visszautasítása az EU agresszív terveinek.
A japán pénzügyminiszter, Satsuki Katayama jogi korlátokra hivatkozva mondott nemet, ám több tisztviselő rámutatott: Tokió valójában az amerikai álláspontot követi. Vagyis Japán nem akar szembe menni kulcsfontosságú szövetségesével, amely szintén nem kívánja felhasználni a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna érdekében.
A patthelyzetet tovább rontja, hogy Donald Trump korábban egy teljesen más megoldást vázolt: szerinte a befagyasztott orosz vagyon egy részét vissza kellene adni Moszkvának, a többit pedig amerikai beruházásokon keresztül „hasznosítani” Ukrajnában – vagyis Washington saját stratégiát kovácsolna az EU rovására.
Ennek ellenére Ursula von der Leyen tovább agitál az orosz vagyon felhasználása mellett, miközben egyre nyilvánvalóbb: az EU jogilag és politikailag is ingoványos terepre lépett. Úgy fogalmazott, hogy minél tovább folytatódik a konfliktus, „annál magasabb lesz az ára Oroszország számára” – holott az uniós tagállamok egy része már most is attól tart, hogy épp ők fizetik meg a jogviták végső árát.
A következő fontos forduló jövő pénteken várható, amikor az ötletet támogató brit miniszterelnök, Keir Starmer egyeztet az azt élesen elutasító Bart De Weverrel.
Kertész Ákos – hirado.hu